Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVII. - Natura Somogyiensis 33. / Miscellanea 17. (Kaposvár, 2019)

Voigt, W. - Szalai-Dobosné Márta, M.: A Colletes hedarae Schmidt & Westrich, 1993, (Hymenoptera: Colletidae) a hazai fauna új tagja

140 Natura Somogyiensis kifakult borostyán selyemméhre akadunk. A szerzők által még nem látott C. succinctus is kisebb (nősténye 10-12 mm), keskeny, fehér tergitszalagokkal. Rajzásának csúcsa augusztus végére esik, de a vége szintén átfedésben van a C. hederae rajzásával, mely utóbbinál a csúcs egy hónappal későbbre, szeptember végére esik ([2]; Kuhlmann et al. 2007). Kuhlmann et al. (2007) szerint a legalább 12 fajú C. succinctus csoportnak három tagja fordul elő Európa nyugatibb részén, a Colletes succinctus (Linné, 1758) mellett a Colletes halophilus (Verhoeff, 1944) és a Colletes hederae (Schmidt & Westrich, 1993), míg két további faja, a Colletes brevigena (Noskiewicz, 1936) és a Colletes collaris (Dours, 1872) Európa délebbi régióiban szórványos. Ezek közül Magyarországról eddig a Colletes succinctus és a Colletes collaris volt ismert (Józan 2011). Genetikai vizsgá­latokkal kiderítették, hogy fenti csoport elsőnek említett három faja a többi Colletes fajtól elkülönülő, szoros rokonságot alkot. Együttesen csak a La Manche-csatorna men­tén fordulnak elő. Számos vizsgálati eredmény vall arra, ahogy azt Kuhlmann et al. (2007) a végső konklúziójukban valószínűsítik, hogy a C. halophilus és a C. hederae csak viszonylag későn különült el a C. succinctus taxontól. A három faj közül ennek a legnagyobb az elterjedése (Portugália - Kazahsztán), amely terület - ellentétben a másik két taxontól - leginkább fedésben van preferált pollenforrásának (Ericaceae: Calluna, Erica) areájával. Egyes populációiban és bizonyos körülmények mellett a C. succinctus nőstényei Hedera vagy Asteraceae pollen gyűjtésére hajlanak, melyek a C. hederae, illetve a C. halophilus jellemző pollenforrásai. Magyarországon a C. succinctus elterje­dése: Alföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék (Józan 2011). E régiók közül a méh preferált pollennövényének, a csarabnak {Calluna vulgaris) csak az ország nyugati részén van szórványos előfordulása, a többi régióból majdnem vagy teljesen hiányzik [5]. Csarab helyett Magyarországon Papp Jenő és Józan Zsolt a következő pollenforrás növényekről gyűjtötték a C. succinctus fajt: Acinos arvensis, Origanum vulgare, Stachys annua, Dips acus laciniatus, Tripieurospermum inodorum valamint a nyár végén Solidago gigantea fajon (Józan Zsolt ex litt. 2019. 10. 03.). Irodalom Józan, Zs. 2011: Checklist of Hungarian Sphecidae and Apidae species (Hymenoptera, Sphecidae and Apidae). — Natura Somogyiensis 19: 177-200. Kuhlmann, M., Else, G. R., Dawson, А., Quicke, D. L. J. 2007: Molecular, biogeographical and phenologi­­cal evidence for the existence of three western European sibling species in the Colletes succinctus group (Hymenoptera: Apidea). - Organisms Diversity & Evolution 7(2): 155-165. Schmidt, K. & Westrich, P. 1993: Colletes hederae n. sp., eine bisher unerkannte, auf Efeu (Hedera) spezial­isierte Bienenart (Hymenoptera: Apoidea). - Entomologische Zeitschrift 103: 89-112. websites [1] https://en.wikipedia.org/wiki/Colletes (Accessed: 2019. 09. 28.) [2] Seidenbienen Colletes. http://www.wildbienen.de/wbspeabc.htm (Hozzáférés: 2019. 09. 28.) [3] http://www2.pms-lj.si/andrej/colhed.htm (Accessed: 2019. 09. 28.) [4] https://www.bwars.com/bee/colletidae/colletes-hederae (Accessed: 2019. 09. 28.) [5] http://floraatlasz.uni-sopron.hu/index.php7map (Accessed: 2019. 10. 04.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom