Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Józan Zs.: A Dél-Dunántúl fémdarázs faunája
Józan Zs.: A Dél-Dunántúl fémdarázs faunája 95 Chrysis gribodoi spilota Linsenmaier, 1951 - Közép-Európában ismert faj. A Chrysis bicolor közeli rokona. Magyarországon ritka, csak Dunakeszin és Törökbálinton (coll. Muskovits) és Vörsön (coll. MTM) került elő. Chrysis grohmanni krkiana Linsenmaier, 1959 - A gyakori grohmanni alfaja. Elkülönítése a törzsfajtól nem könnyű. Muskovits J. Simontornyán gyűjtötte. Hazánk faunájára új (Muskovits et al. manuscript). Chrysis interjecta Buysson, 1895 - Melegkedvelő holomediterrán faj. Csak három magyarországi lelőhelyét ismerjük (Móczár 1967). Muskovits J. tíz Budapest környéki helyen és Simontornyán gyűjtötte. A szerző Belső-Somogyban (Bélavár: Kerék-hegy, Sül; Homokszentgörgy) és a Zselicben (Bőszénfa) találta meg. A Balaton-felvidéken (Balatonszőlős, Csopak) a Tapolcai-medencében (Káptalantóti) és Balatonkenesén is gyűjtöttük. Chrysis leptomandibularis Niehuis, 2000 - Nyugat-palearktikumban ismert fémdarázs faj. Muskovits J. négy lelőhelyét ismertette. Lelőhelyeinek többsége Dél-Dunántúlon van: Külső-Somogy (Bonnyapuszta, Memye, Osztopán), Belső-Somogy (Barcs, Csököly, Böhönye, Marcali: Gyótapuszta, Mike, Nagybajom, Vízvár), Zselic (Kaposszerdahely). ARippl-Rónai Múzeum gyűjteményében van példánya Nadapról, Sáskáról és Tiszasülyről is. Az ignita fajcsoport revíziója során került a magyarországi fémdarázs fajok közé. Chrysis longula Abeille, 1879 - Nyugat-palearktikus, inkább hűvösebb mikroklímájú élőhelyeket kedvelő faj. Másfél tucatnyi hazai lelőhelyét Egertől Sopronig találjuk meg (Muskovits et al. manuscript). Dél-Dunántúlon csak Balatonszemes (coll. MTM), Alsótapazd (Kőkút) és Ecseny lelőhelyekről (coll. RRM) ismerjük. Chrysis marginata Mocsáry 1889 - Melegkedvelő pontomediterrán fémdarázs. Magyarországon sokfelé előkerült, de nem közönséges faj. Muskovits ötvennél több lelőhelyét sorolta fel (Muskovits et al. manuscript). Ebből majdnem harminc gyűjtőhely bizonyító példányai a Rippl-Rónai Múzeum Chrysididae anyagában találhatók. Lelőhelyei Külső-Somogyban Kaposvár, Kereki: halastónál, Kereki: belterület, Mernye, Siófok: Töreki, Tab; Belső-Somogyban Somogyszob: Kaszó; a Zselicben Hedrehely, Ibafa, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Zselickislak, Zsibót; a Mecsekben Cserkút, Komló Sikonda, Pécs: Tettye. A vizsgált területen előkerült még Drávafokon, Szekszárdon és Vokányban. Viráglátogatása: Daucus carota, Heracleum sphondylium, Levisticum officináié, Pastinaca sativa, Phoeniculum vulgare, Euphorbia cyparissias, Euphorbia marginata. Chrysis mediadentata Linsenmaier, 1959 - Európából ismert fémdarázs. Muskovits J. négy dél-dunántúli lelőhelyét sorolta fel (Muskovits et al. manuscript). A Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében található példányok Külső-Somogyból (Felsőmocsolád: Kisbabapuszta, Polány), Belső-Somogyból (Inke), a Zselicből (Simonfa) és a Mecsekből (Kovácsszénája) származnak. Chrysis millenáris Mocsáry, 1897 - Melegkedvelő pontomediterrán faj. Hazánkban húsz helyen került elő. Dél-Dunántúlon Belső-Somogyban két (Kőkút, Segesd) Külső- Somogyban egy (Balatonboglár) lelőhelyen fogtuk. A Bakonyban Pécselyen (Józan 1998), majd később Csopakon és Szentbékkállán (coll. RRM) gyűjtöttük. Megtaláltuk a Velencei-hegységben is Pákozd és Sukoró határában (coll. RRM). Chrysis phryne Abeille, 1878 - Ritka mediterrán fémdarázs. Magyarországon mindössze tíz lelőhelyét ismerjük. Dél-Dunántúlon két mecseki lelőhelyén kívül (Pécs: Bárány-tető, Tettye) (Józan 1998) előkerült a Villányi-hegységben Nagyharsánynál is (coll. MTM). A Bakonyban Balatonhenyén gyűjtöttük (Józan 1998), majd később Öskün is. A Daucus carota virágán találtuk meg.
