Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Józan Zs.: A Dél-Dunántúl fémdarázs faunája
Józan Zs.: A Dél-Dunántúl fémdarázs faunája 93 hegységen keresztül Cserszegtomajig található. Dél-Dunántúlon a külső-somogyi Gamás és Somogyaszaló határában gyűjtöttük egy-egy példányát (coll. RRM). Az Angelica sylvestris fajt látogatta. Hedychridium mediochrum Linsenmaier, 1987 - Melegkedvelő mediterrán faunaelem. Nálunk a Bakonyban, a Velencei- és a Budai-hegység néhány pontján, a Szekszárdidombvidéken, a Kiskunság két lelőhelyén és Tiszakécskén került elő (Muskovits et al. manuscript). Dél-Dunántúlon Cserkúton, Gamás Döbrököz és Kaposvár határában gyűjtöttük egy-egy példányát (coll. RRM). A Falcaria vulgaris és a Pastinaca sativa virágán került elő. Hedychridium valesiense Linsenmaier, 1959 - Melegkedvelő palearktikus aprófém- darázs. Móczár (1967) mindössze három lelőhelyét említi. Az elmúlt évtizedekben Muskovits József hét helyen gyűjtötte. A szerző Külső-Somogyban hat, Belső- Somogyban egy, a Zselicben öt és a Mecsekben két helyen találta meg. Gyűjtötte még a Bakony-vidék öt pontján, továbbá az Őrségben, a Villányi-hegységben, Szekszárd környékén és a Mátrában. Szinte mindenütt csak egy-egy példányát hálóztuk. Az Aegopodium podagraria és a Sium erectum virágain fogtuk. Hedychridium zellert (Dahlbom, 1845) - Palearktikus területeken élő melegkedvelő faj. Hazánkban egy tucatnyi lelőhelye Bátorligettől Belső-Somogyon át Mosonmagyaróvárig található (Muskovits et al. manuscript). Dél-Dunántúlon Somogyszobon (Baláta környéke) és Fonyódon gyűjtöttük. Homokkedvelő fajnak tűnik. Hedychrum longicolle Abeille, 1877 - Melegkedvelő palearktikus szépszínü-fémdarázs. Tizenöt magyarországi lelőhelyének egyike Kaposvár (coll. MTM). Dél-Dunántúlon csak ez a lelőhelye ismert. Holopyga jurinei Chevrier, 1862 - Palearktikus területeken élő melegkedvelő épszélű- fémdarázs faj. Két tucatnyi magyarországi lelőhelyéből csak három található Dél- Dunántúlon (Nagybajom, Pécs, Simontornya). A Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében csak a Pécsről származó példány található. Holopyga minima Linsenmaier, 1959 - A palearktikus területeken élő, meleg-száraz élőhelyekhez ragaszkodó faj. A Kiskunságon számos helyen került elő, de Dél- Dunántúlon ritkának bizonyult. Csak a Barcsi borókásban (Darány) és Kőkúton (Belső- Somogy) gyűjtöttük. Kifejezetten homokkedvelő állat. A Daucus carota, Gypsophila paniculata és a Seseli varium virágain találtuk meg. Omalus biaccinctus (Buysson, 1893) - Melegkedvelő palearktikus aprófémdarázs. Régebben csak a Mecsekből, a Budai-hegységből és a Kőszegi-hegységből említik előfordulását (Móczár 1967). A hazai fémdarázs fauna revíziója során tizenöt újabb lelőhelye vált ismertté (Muskovits et al. manuscript). Dél-Dunántúlon gyűjtöttük Külső- Somogyban (Balatonboglár, Gamás és Siófok környéke) és Belső-Somogyban (Libickozma). A Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében egy-egy példány található Balatoníuredről (Józan 2017) és Vindomyalakról. Pseudomalus triangulifer (Abeille, 1877) - Elterjedése és környezeti igényei az előző fajjal egyeznek meg. Egy tucatnyi hazai lelőhelye közül Dél-Dunántúlon csak Szekszárdon (coll. MTM) és Kerekin (coll. RRM) gyűjtötték. Pseudomalus violaceus (Scopoli, 1763) - Melegkedvelő palearktikus törpefémdarázs. Magyarországon mintegy két tucatnyi lelőhelyét ismerjük Füzérradványtól Kőszegig. (Muskovits et al. manuscript). Dél-Dunántúlon a Baranyai-hegyháton (Tékes), a Barcsi borókás TK-ban (Józan 2015) a Látrányi Puszta TVT-n (Józan 2003) és Kisbárapáti határában gyűjtöttük. Megtaláltuk a Bakonyban is (Józan 1998). A Seseli varium virágán gyűjtöttük.
