Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)

Kevey B.: A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdei

Kevey B.: A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdei

13

& Csoportrészesedés a Csoporttömeg

25.0 -|

20.0

15,0

10,0

5,0

0,0

Vhg NyM KM

9. ábra: Quercetea pubescentis-petraeae elemek aránya a Villányi-hegység és a Mecsek törmeléklejtő-erdeiben (Titio tomentosae-Fraxinetum orni)

Vhg: Villányi-hegység (Kevey ined.: 15 felv.), NyM: Nyugati-Mecsek (Kevey in Kevey - Borhidi 1998: 20 felv.), KM: Keleti-Mecsek (Kevey 2007: 20 felv.)

Megvitatás

Borhidi (1961) klímazonális térképe szerint az amúgy is alacsony hegyekkel rendelkező Villányi-hegység a zárt tölgyes klímazónába tartozik. A törmeléklejtő- erdőkből készült felvételek az északias lejtők sziklás részeiről készültek, mindössze 250 és 380 m közötti tengerszint feletti magasságban. Fragmentális kiterjedésű állományaik a terjedelmes gyertyános-tölgyesek (

Aspendo taurinae-Carpinetum) közé vannak beékelődve, ezért az asszociáció intrazonálisnak tekinthető.

Az állandósági osztályok eloszlásánál az akcidens (KI) fajok mellett a konstans (K V) elemeknél jelentkezik egy második maximum. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vizsgált törmeléklejtő-erdő állományok faji összetétele a Villányi-hegységben viszonylag egységesnek tekinthető. Ennek oka részben a hegység kisebb kiterjedésében keresendő.

A vizsgált törmeléklejtő-erdőkben ugyan megjelennek egyes Tilio-Acerenion jellegű karakterfajok (Acer platanoides, Asplenium trichomanes, Cystopteris fragilis, Gagea minima, Lunaria annua, Polypodium vulgare, Polystichum setiferum, Ribes-uva-crispa, Staphylea pinnata, Tilia platyphyllos, Ulmus glabra), de ezek aránya eléggé alacsony (3-4. táblázat; 3. és 7. ábra). Ennek oka elsősorban az asszociáció töredékes kiterjedésében keresendő.

A Villányi-hegység mezofil lomberdeinek (Helleboro odori-Fagetum, Asperulo taurinae-Carpinetum, Scutellario altissimae-Aceretum, Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) elkülönítése nem könnyű (10. ábra; Erdős et al. 2017). Ennek oka nagyrészt az, hogy a szurdokerdők (Scutellario altissimae-Aceretum) és a törmeléklej tő-erdők (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) — a helyi domborzati viszonyok mellett - igen töredékesen van-