Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)

Kevey B.: A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdei

Kevey B.: A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdei 13 & Csoportrészesedés a Csoporttömeg 25.0 -| 20.0 15,0 10,0 5,0 0,0 Vhg NyM KM 9. ábra: Quercetea pubescentis-petraeae elemek aránya a Villányi-hegység és a Mecsek törmeléklejtő-erdeiben (Titio tomentosae-Fraxinetum orni) Vhg: Villányi-hegység (Kevey ined.: 15 felv.), NyM: Nyugati-Mecsek (Kevey in Kevey - Borhidi 1998: 20 felv.), KM: Keleti-Mecsek (Kevey 2007: 20 felv.) Megvitatás Borhidi (1961) klímazonális térképe szerint az amúgy is alacsony hegyekkel rendelkező Villányi-hegység a zárt tölgyes klímazónába tartozik. A törmeléklejtő- erdőkből készült felvételek az északias lejtők sziklás részeiről készültek, mindössze 250 és 380 m közötti tengerszint feletti magasságban. Fragmentális kiterjedésű állományaik a terjedelmes gyertyános-tölgyesek ( Aspendo taurinae-Carpinetum) közé vannak beékelődve, ezért az asszociáció intrazonálisnak tekinthető. Az állandósági osztályok eloszlásánál az akcidens (KI) fajok mellett a konstans (K V) elemeknél jelentkezik egy második maximum. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vizsgált törmeléklejtő-erdő állományok faji összetétele a Villányi-hegységben viszony­lag egységesnek tekinthető. Ennek oka részben a hegység kisebb kiterjedésében keresendő. A vizsgált törmeléklejtő-erdőkben ugyan megjelennek egyes Tilio-Acerenion jellegű karakterfajok (Acer platanoides, Asplenium trichomanes, Cystopteris fragilis, Gagea minima, Lunaria annua, Polypodium vulgare, Polystichum setiferum, Ribes-uva-crispa, Staphylea pinnata, Tilia platyphyllos, Ulmus glabra), de ezek aránya eléggé alacsony (3-4. táblázat; 3. és 7. ábra). Ennek oka elsősorban az asszociáció töredékes kiter­jedésében keresendő. A Villányi-hegység mezofil lomberdeinek (Helleboro odori-Fagetum, Asperulo tauri­nae-Carpinetum, Scutellario altissimae-Aceretum, Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) elkülönítése nem könnyű (10. ábra; Erdős et al. 2017). Ennek oka nagyrészt az, hogy a szurdokerdők (Scutellario altissimae-Aceretum) és a törmeléklej tő-erdők (Tilio tomen­tosae-Fraxinetum orni) — a helyi domborzati viszonyok mellett - igen töredékesen van-

Next

/
Oldalképek
Tartalom