Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 14. - Natura Somogyiensis 30. / Miscellanea 14. (Kaposvár, 2016)
Csicsek G.–Cseke D: Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában
Submitted: 14.04, 2017; Accepted: 30.04, 2017; Published: 30.06, 2017 Natura Somogyiensis 30: 5-18. Kaposvár, 2017 HU ISSN 20613067 www.smmi.hu/termtud/ns/ns.htm Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában Csicsek Gábor*, Cseke Dominika Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar *Cím: 7300, Komló Május 1. út 6., gaborcsicsek@gmail.com Csicsek, G. & Cseke, D .'.The influence of gap management on the herb layer in a floodplain oak forest. Abstract: The Hungarian Forest Act prescribes close-to-nature forestry in valuable forests, as e.g. in the buffer zones of forest reserves. Our research was carried out in the buffer zone of Bükkhát Forest Reserve in south-west Hungary (Drava floodplain). Our research was focused on the difference in the herbaceous layer between large gaps and control area (residual forest). Gap management in this time interval created a degraded habitat, with weeds and invasive species, very different from the residual forest. In the long term (after the successful restoration) a multi-aged forest stand can develop, the herbaceous forest species will also return if propagules are available. Keywords: continuous cover forestry, 91L0 Illyrian oak hornbeam forest, forest species, gap cutting Bevezetés Az erdő, az erdei életközösségek dinamikus rendszerek, térben és időben folyamatosan változnak, alakulnak. Ebben a rendszerbe kapcsolódott be az ember évezredekkel ezelőtt az erdőgazdálkodás folyamatán keresztül antropogén eredetű diszturbanciát létrehozva, az erdőket saját céljainak megfelelően átalakítva. A természetes és az antropogén hatás útján létrejövő diszturbancia jelentős hatással van az erdő aljnövényzetére, annak faj összetételére és a későbbi felújulás, felújítás folyamata során kialakuló vegetációra (Fleming & Baldwin 2008, Roberts 2004), azaz a bolygatásnak közösségalakító és gyakran átalakító szerepe van (Pickett & White 1985, Meurant 2012). Somogyi (1998) szintén kiemeli az erdődinamikai jelenségek közül a bolygatások szerepét, megfogalmazása alapján az erdő fejlődését befolyásoló hirtelen, diszkrét, kisebb-nagyobb erősségű külső hatásokat bolygatásnak nevezzük, melyeknek szerepe van az erdő diver- zitásának és működésének hosszú távú fenntartásában. A gyepszint az erdő struktúrájában a zavarásoknak egyik leginkább kitett szintje, gyorsan reagál a mikro (pl.: nagyvad taposás, herbivorok, fagykár) és makroméretű (tűz, széldöntés, elöntés, fakitermelés, jégkár) zavarásokra, ezáltal az erdei ökoszisztémában bekövetkező hosszú és rövidtávú folyamatok megfelelő indikátora (McCarthy & Facelli 1990, Roberts & Gilliam 2003). Közép-Európa erdeinek természetes erdődinamikájára a bolygatások közül legy- gyakrabban a széldöntés, ajég, az erdőtüzek, és a különböző patogének hatása jellemző (K elemen et al. 2012, Kenderes & Standovár 2003). A gazdálkodás alatt álló erdőterületeken (Magyarországi erdők több mint 90%-a) a természetes bolygatásoknál jellem
