Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 13. - Natura Somogyiensis 28. / Miscellanea 13. (Kaposvár, 2016)
Otártics M. Zs.–Török H. K.–Barna R.–Böndi B.-Strausz Sz.-Farkas S.: A Dél-Dunántúl bögöly faunájáról (Diptera: Tabanidae)
Natura Somogyiensis 28 5-16 Kaposvár, 2016 A Dél-Dunántúl bögöly faunájáról (Diptera: Tabanidae) Otártics Máté Zsolt, Török Henrietta Kinga, Barna Róbert, Böndi Boglárka, Strausz Szilárd, Farkas Sándor Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék H-7400 Kaposvár, Guba S, u. 40. Hungary farkas.sandor@ke.hu Otártics, M. Z., Török H. K., Barna, R., Böndi B., Strausz, Sz., Farkas, S.: Contribution to the knowledge of the South Transdanubian tabanid fauna (Diptera: Tabanidae). Abstract: This paper presents all published faunistic data of the Tabanidae in South-Transdanubia from 1956 up to 2016. The faunistic research of tabanids in Somogy, Baranya and Tolna Counties resulted in 53 tabanid species. An annotated checklist with collecting sites is given. Keywords: Horse-fly, faunistics, Hungary Bevezetés A bögölyök (Tabanidae) családjába világszerte mintegy 4500 fajt sorolnak, ebből hazánkban 61-et mutattak ki (Majer 2001b). Kutatásuk humán és állategészségügyi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A nőstények gerinces állatok vérével táplálkoznak, az embert is támadják, szúrásuk gyakran erős fájdalommal társul és lassan múló, égő, viszkető duzzanatot okoz a bőrön. Fájdalmas szúrásuk miatt a megtámadott állat védekezik, így gyakran meg kell szakítaniuk a vérszívást, emiatt sokszor csak több próbálkozás után, különböző egyedekből sikerül a szükséges mennyiségű vért kiszívniuk (Majer 2001a). Ennek azonban veszélyes következménye, hogy egyes vírusok, baktériumok, vagy parazita férgek okozta betegségekben szenvedő állatokról más egyedekre vihetik át a kórokozókat. Terjesztik az anaplazmózist, a vezikuláris sztomatitiszt és még 33 más állatbetegséget, melyek közül a legfontosabbak az Anaplasma marginale, Bacillus anthracis, Brucella spp., Erysipelothrix rhusiopathiae, Francisella tularensis és Leptospira spp. fajok (Majer 1985a, 1987). A mérsékelt égövben viszonylag kevés adatunk van a bögölyök humán-egészségügyi szerepéről. Egészségügyi és járványtani jelentőségük a mezőgazdasági és erdészeti dolgozóknál azonban nem lebecsülendő. A vérszívással összefüggő problémák mellett az is növeli veszélyességüket, hogy gyakran táplálkoznak elpusztult állatok tetemeiből is. A bögölyök hazai elterjedéséről közegészségügyi jelentőségük ellenére kevés adattal rendelkezünk, holott az ellenük való védekezés alapja a fajok előfordulásának, gyakorisági viszonyainak ismerete lenne. A Dél-Dunántúl gazdaságában az állattartás jelentős szere-
