Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 13. - Natura Somogyiensis 28. / Miscellanea 13. (Kaposvár, 2016)

Szeőke K.: A Pelecystola frauduluntella (Zeller, 1852) előfordulása Magyarországon (Lepidoptera, Tineidae)

Natura Somogyiensis 28 89-92 Kaposvár, 2016 A Pelecystola frauduluntella (Zeller, 1852) előfordulása Magyarországon (Lepidoptera, Tineidae) Szeőke Kálmán, Magyarország, 8000. Székesfehérvár, Táncsics M. utca. 4. 1/8. e-mail: szeokek@gmail.com Szeőke, K.: A new record of Pelecystola frauduluntella (Zeller, 1852) in Hungary (Lepidoptera, Tineidae). The occurrence of Pelecystola frauduluntella (Zeller, 1852) has been revealed in the Zemplén Mountains, Senyő valley, NE Hungary after Slovenia, Slovakia and Sweden. The habitat approx. 500 meters above sea level is situated in a birch (Betula pendula) and a mixed hardwood forest stand with blueberries (Vaccinium sp.). In the middle of the 19th century the holotype was collected in Slovenia, while the newer occurrences are only from the past 10 years. Keywords: Hungary, Zempléni Mountains: Senyő valley, new records. Előzmények, taxonómia A Pelecystola frauduluntella (Zeller, 1852) egy ritka, ruhamoly (Tineidae) családba tartozó lepkefaj. Európában eddig csupán három lelőhelyen, került elő. Ritkaságára jel­lemző, hogy Karsholt & Razowski (1996) európai fajlistájában sem szerepel. Az első példény (holotipus) szlovén-osztrák határ közelében, Szlovéniából (Leibach) került elő 1850-ben, Mann gyűjrése alapján. A fajt Zeller (1852) írta le, és a Tinea genuszba sorolta. Meyrjck (1920) vezette be a Pelecystola genuszt, amelybe ezt a fajt is besorol­ta. A Pelecystola génusz fajai (hét faj) Európán kívül Afrikában (Etiópiában), Ázsiában (Japánban és Indiában) és Észak-Amerikában fordulnak elő. A Pelecystola frauduluntella további európai példányait 2007-ben Svédországban Backebo, Grytsjön lelőhelyen (leg: Mats Lindeberg) és 2009-ben Szlovákiában Strázovské vrchg (Lehota pod Vtácnikom env.) területén (leg: Ivan Richter) gyűjtötték. Gozmány & Vári (1973) besorolása szerint az óriásmolyok (Scardiinae) alcsaládjába tartozik, vélhetően rendszertanilag a Morophaga genusz fajai után illeszthető be. Az imágó leírása A hím és a nőstény csak méretében tér el, egyéb ivari dimorfizmust nem mutat. Az eddig ismert hím példányok 15-17 mm, a nőstények 20,5 mm számyfesztávolságúak. Alapszíne döntően kormos, fekete árnyalatú. A felső szárny lekerekítet, enyhén csúcsban kihúzott. Középvonalában, a külső szeglet irányában egy sárgás-fehér pikkelyek által alkotott homályos folt látható, melyet alul és felül hosszúkás fekete folt határol. Hasonló sötét, megnyúlt folt a szárny belső harmadában is észlelhető. A főbb erek mentén szintén sötét pikkelyek sorakoznak. A felső szárny sötét rojtszegélyét világos, belső szegély- foltsor kíséri. Elszórt sárgás pikkelyek, egyesével az egész felső szárny felületén észlel­hetők. Az alsó szárny is tompa hegyben kihúzott, sötét. A csáp pillás, alig hosszabb a felső szárny élénél. A fej dorzális vetületét sárgásbarna, zilált pikkelyek fedik. A szár­nyak erezetéről és az ivarszervekről Lindeborg & Bengtsson (2009), valamint Gaedike & Tokár (2010) közölnek jó minőségű ábrákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom