Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XII. - Natura Somogyiensis 27. (Kaposvár, 2015)
Kevey B. : Tengelici-homokvidék zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Querectum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)
6 Natura Somogyiensis Anyag és módszer Kutatási terület jellemzése A Tengelici-homokvidék a Mezőföld déli részén fekszik. Egykor terjedelmesebb homoki gyertyános-tölgyesei az erdőirtások, és a kultúrerdők (főleg telepített feketefenyvesek és akácosok) térhódítása miatt kicsiny állományokká zsugorodtak. A homoktakaró helyenként vékony, alatta lösz van. Ilyenkor előfordul, hogy a fák már a lepelhomok alatti löszben gyökereznek (Boros 1953, 1959). Alkalmazott módszerek A cönológiai felvételeket a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (Becking 1957, Braun-Blanquet 1964) hagyományos kvadrát-módszerével készítettem. A felvételek táblázatos összeállítását, valamint a karakterfajok csoportrészesedését és csoporttömegét az „NS” számítógépes programcsomag (Kevey et Hirmann 2002) segítségével végeztem. A felvételkészítés és a hagyományos statisztikai számítások módszere egy korábbi dolgozatomban (Kevey 2008) megtalálható. Az asszociációk összehasonlításánál - a SYN-TAX 2000 programcsomag (Podani 2001) segítségével - bináris cluster- analízist (Coefficient: Baroni-Urbani-Buser; Method: Complete link) és ordinációt is végeztem (Coefficient: Baroni-Urbani-Buser; Method: Principal coordinates analysis). A fajok esetében Király (2009), a társulásoknál pedig az újabb hazai nómenklatúrát (Borhidi et Kevey 1996, Kevey 2008, Borhidi et al. 2012) követem. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (Oberdörfer 1992, Mucina et al. 1993, Kevey 2008, Borhidi et al. 2012) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993, 1995, Horváth F. et al. 1995, Kevey 2008). Eredmények A homoki gyertyános-tölgyesekből készült felmérési anyag 50 felvételének felhasználásával az alábbi eredményeket kaptam. Termőhelyi viszonyok A vizsgált zárt homoki tölgyesek a Mezőföld déli részén húzódó Tengelici- homokvidéken, 105 és 155 m tengerszint feletti magasság között találhatók. Ez a terület Borhidi (1961) klímazonális térképe szerint az erdőssztyep zónában foglal helyet, ezért e zárt homoki tölgyesek extrazonálisnak tekinthetők. Az alapkőzetet könnyen kiszáradó homok képezi, amelyen rozsdabarna erdőtalaj alakult ki. A vizsgált állományok kitettség nélküli sik területeken fordulnak el. Mikroklímájuk meleg, félszáraz, talajuk a félszáraz- félüde vízgazdálkodási fokozatba sorolható. Fiziognómia A felső lombkoronaszint közepesen, vagy erősebben zárt, 50-85% borítást mutat, magassága pedig - az állomány korától függően - 20-30 méter. Az átlagos törzsátmérő ennek megfelelően 35 és 80 cm között változik. Faji összetétele vegyes. Állandó (K: V) fája csak a Quercus robur. Nagyobb tömegben (A-D: 3-5) a Quercus robur mellett a
