Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XI. - Natura Somogyiensis 26. (Kaposvár, 2015)
Kovács P. - Szinetár Cs. - Takács G.: Szigetköz néhány jellemző élőhely-típusának arachnológiai állapotfelmérése (2013-2014)
42 Natura Somogyiensis VIII. Győr: Püspökerdő. Keményfás ártéri erdő. (2013.11.29-2014.01.16 és 2014.05.06- 2014.06.10). IX. Vámosszabadi: Vörös-rét. Mocsárrét. (2013.11.29-2014.01.16 és 2014.05.06-2014 .06.10). XN99D3. XI. Ásványráró: Szárcsás-tó. Mocsárrét. (2013.11.29-2014.01.20 és 2014.05.13-2014 .06.12). XN99B2. XII. Halászi: Ugoi-legelő. Löszgyep. (2013.11.28-2014.01.15 és 2014.05.01-2014 .06.12). XP70B3. XIII. Hédervár: Hédervári-erdő. Keményfás ártéri erdő. (2013.11.29-2014.01.20 és 2014.05.01-2014.06.12). XN89B4. XIV. Hédervár: Zsejkei-erdő. Keményfás ártéri erdő. (2013.11.29-2014.01.20 és 2014.04.30-2014.05.20). XN89D1. XV. Ásványráró: Kucsérok. Mocsárrét. (2013.11.29-2014.01.20 és 2014.05.02-2014 .06.12). XP80C3. XVI. Győrladamér: Patkányosi-rét. Mocsárrét. (2014.05.13-2014.06.12). XN 99D1. XVII. Dunaszentpál: Bolgányi-híd. Füz-nyár ártéri erdő. (2013.11.15-2014.01.20 és 2014.05.13-2014.06.12). XN89C4. XVIII. Ásványráró: Gyalapi-rét. Mocsárrét. (2014.05.13-2014.06.12). XN99B4. Gyűjtési módszer A mintavételezéshez a módosított duplaedényes Barber-féle talajcsapdát használtuk (Kádár és Samu 2006). A pohárcsapda két darab három deciliteres egymásba csúsztatott pohárból áll. A belső pohár pereme kb. 1,5 cm szélességben levágásra kerül a pontos illeszkedés érdekében. A poharakat úgy ástuk le a talajba, hogy azok pereme a talaj szintjével azonos magasságban legyen. Ölőfolyadékként 70 %-os etilénglikolt használtunk. A pohárcsapdákat a szél által szállított levelekkel és törmelékekkel való feltöltődés, illetve az esővízzel való felhígulás elkerülése érdekében a talajfelszíntől kb. 2-3 cm magasságban fémfedővel fedtük le. A csapdákat gyakran károsító vadak (elsősorban a vaddisznók) ellen a „Vadóc” nevű vadriasztó szert alkalmaztuk. Minden mintaterületen 10-10 csapda működött. Feldolgozás, határozás, nomenklatúra A begyűjtött mintákat a taxonokra való válogatást követően 70%-os etilalkoholban tároltuk. A határozáshoz Loksa (1969, 1972), Roberts (1995), valamint Nentwig et al. (2015) internetes munkáit használtuk fel. A fajok nevezéktanában a pókok világkatalógusának aktuális verzióját (World Spider Catalog, 2015) követtük. Az adatok értékelésénél, a fajok ökológiai igényeinek figyelembevételéhez elsősorban Buchar (1992), Buchar és Ruzicka (2002), valamint Szinetár (2005) és Szinetár et al. (2012) munkáját használtuk fel. Eredmények Jelen vizsgálatainkat megelőzően a tájegységről 94 pókfaj publikált adatát ismeretük (Kovács et al. 2012). A téli mintavételezés 16 további fajt eredményezett (1. táblázat), a tavaszi gyűjtésekkel (77 faj) együtt pedig már 167 pókfaj előfordulásáról van adatunk a Szigetközből (2. táblázat). Ez 22%-a a hazai faunának (Samu és Szinetár 1999). Ez a Győr-Moson-Sopron megyéből eddig ismert 319 faj több, mint felét jelenti (Kovács et al. 2012). A megye faunalistája 20 fajjal bővült, így Győr-Moson-Sopron megyéből jelenleg 339 pókfajt ismerünk.
