Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XI. - Natura Somogyiensis 26. (Kaposvár, 2015)
Kevey B. - Lendvai G.: A Tengelici-homokvidék gyertyános-tölgyesei (convallario-Carpinetum Kevey 2008)
10 Natura Somogyiensis Sokváltozós elemzések eredményei A Tengelici-homokidék gyertyános-tölgyeseit (Convallario-Carpinetum) bináris clus- ter-analízis és ordináció révén hasonlítottuk össze egyéb alföldi (Duna-Tisza köze, Nyírség), ill. síkvidéki jellegű (Bakonyalja) tájak homoki gyertyános-tölgyeseivel. A dendrogramon (6. ábra) és az ordinációs diagramon (7. ábra) e különböző tájak felvételei némileg csoportosulnak, bár közöttük nincs nagy különbség. A dendrogram (6. ábra) jobboldalán található egy - a homoki gyertyános-tölgyesekből álló - kisebb csoport (2/01, 2/43-50 felvételek). Ezek a Tengelici-homokvidék degradáltabb állományaiból készültek. E kilenc felvételt kivettük a vizsgálati anyagból, majd e kissé szűkített felvételi anyag felhasználásával folytattuk a további elemzéseket. A homoki gyertyános-tölgyeseket (Convallario-Carpinetum) összehasonlítottuk a Mezőföld északi részén levő Zámolyi-medence löszvölgyeiben kialakult gyertyánostölgyeseivel (Corydali cavae-Carpinetum), valamint a Dráva-sík fiatal öntésterületének gyertyános-tölgyeseivel (Veronico montanae-Carpinetum). A dendrogramon (8. ábra) és az ordinációs diagramon (9. ábra) a Dráva-síkon készült felvételek egy markánsan elkülönülő csoportot alkotnak. A Tengelici-homokvidék és a Zámolyi-medence gyertyános-tölgyeseiből készült felvételek is külön csoportokba rendeződnek, de ezek között már kisebb távolság mutatkozik. Differenciális fajok Mivel a homoki gyertyános-tölgyesek az elemzési eredmények szerint viszonylag közel állnak a löszön fejlődő gyertyános-tölgyesekkel, ezért megvizsgáltuk e két asszociáció között mutatkozó differenciális fajokat (5. táblázat). Ezek szerint a Tengelici- homokvidék gyertyános-tölgyesei 27 differenciális fajjal rendelkeznek, amelyeknek fontosabb része Quercetea pubescentis-petraeae (inch Aceri tatarici-Quercion) jellegű elem: Acer tataricum, Clinopodium vulgare, Convallaria majális, Fallopia dumetorum, Galeopsis pubescens, Malus sylvestris, Populus, tremula, Pulmonaria mollissima, Pyrus pyraster, Rhamnus catharticus, Rosa canina, Viburnum opulus. A Zámolyi-medence gyertyános-tölgyeseinek 23 differenciális faja között ezzel szemben inkább a Fagetalia jelleg emelhető ki: Acer platanoides, A. pseudo-platanus, Anemone ranunculoides, Arum orientale, Campanula trachelium, Cerasus avium, Corydalis cava, C. pumila, Helleborus dumetorum, Mercurialis perennis, Tilia platyphyllos, Ulmus glabra, Vinca minor, Viola reichenbachiana, Viscum album. Eredmények megvitatása A Tengelici-homokvidék gyertyános-tölgyesei ma már erősen fragmentráltak és izoláltak. Állományainakjelentős részén az elszegényedés jelei mutatkoznak, amely elsősorban parkerdőknél, valamint a tájegység déli peremén (Kajdacs, Nagydorog, Tengelic) készült felvételeknél érezhető. Ennek ellenére komplex faji összetételük lényegesen nem különbözik az egyéb síkvidéki (Bakonyalja, Duna-Tisza köze, Nyírség) homoki gyertyánostölgyesekétől (6-7. ábra). A karakterfajok tekintetében a Duna-Tisza köze gyertyánostölgyeseihez állnak a legközelebb, így bennük igen alacsony a Fagetalia és magas a Quercetea pubescentis-petraeae elemek aránya, amelyek a Bakonyalján és a Nyírségben jóval magasabb, ill. alacsonyabb értékeket mutatnak (3. táblázat; 2-3. ábra). Ezen adatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy amíg a Tengelici-homokvidék és a Duna-Tisza köze az erdőssztyep zónában foglal helyet, addig a Bakonyalja és a Nyírség már a csapadékosabb zárt tölgyes zónába sorolható (vö. Borhidi 1961).
