Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok X. - Natura Somogyiensis 25. (Kaposvár, 2014)

Üst N. - Farkas S.: A desedai Községi-erdő talajlakó pókfajainak vizsgálata (Aranea)

Üst N. & Farkas S.: Talajlakó pókfajainak vizsgálata 7 A csapdákat 2011 márciusában elején helyeztük el, majd ezt követően három heten­ként ürítettük őket. Az utolsó csapdákat 2011 novemberében szedtük fel. Minden minta­helyen egységesen 9 db Barber-féle talajcsapdát ástunk le, 3x3 sorban, egymástól 15 m-es távolságban, a csapdákba 75%os etilén glikolt töltöttem. Akutatás során lemértük az egyes élőhelyeken az avarvastagságot illetve annak töme­gét is. A gyűjtött anyagot a Kaposvári Egyetem Talajzoológiai munkalaborjában helyeztük el. A határozáshoz Loksa (1969), Roberts (1996) munkáját használtuk. Az adatokat MS Access 2003 adatbázisban rögzitettük. A fajok felszíni aktivitását arányosnak tekintettük azzal a relatív egyedszámmal, ame­lyet a talajcsapdákban találtunk az idő függvényében. Az élőhelyek preferenciáját az egyes mintavételi helyeken előkerült példányok mennyi-ségi adatainak százalékos gyakoriságával fejeztük ki. A vizsgált domináns fajok élőhe-lyenkénti dominánciáját oszlopdiagrammok segítségével elemeztük. Eredmények A 2011 márciusa és 2011 novembere között összesen: 5410 példányt gyűjtöttek a talajcsapdák, amelynek 40,77 %-át mindössze öt faj: Allagelena gradiens (C. L. Koch, 1843) (582 példány), Dysdera ninnii (Canestrini, 1868) (268 példány), Haplodrassus silvestris (Blackwall, 1833) (107 pédány), Ozyptila praticola (C. L. Koch, 1837) (116 példány), Trochosa terricola (Thorell, 1856) (1133 példány) alkotta. A domináns és szubdomináns fajok megoszlását a 2. ábra mutatja. A legmagasabb számban a T. terricola, több mint 1100 egyede került begyűjtésre, ami a teljes anyag 20,94% át tette ki, ezzel eudomináns fajnak minősül a területen, míg a legkevesebb példányban a domináns fajok között a H. silvestris került elő, de az a faj is több mint száz példányban került elő. Vizsgálat során összesen: 113 faj vált ismertté. Közülük három védett faj is előkerült: Atypus piceus Sulzer, 1776, Atypus muralis Bertkau, 1890, Dolomedes fimbriatus CÍerck, 1757. Agelena gracilens 26% Trochosa 52% ninnii 12% Haplodrassus silvestris 5% Ozyptila praticola 5% 2. ábra: A domináns fajok százalékos megoszlása

Next

/
Oldalképek
Tartalom