Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok X. - Natura Somogyiensis 25. (Kaposvár, 2014)
Herczeg R. - Horváth Gy.: Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához
Herczeg R. & Horváth Gy.: Adatok-Külső-Somogy kisemlős faunájához 209 1. ábra: A kimutatott fajok detektálási valószínűsége a teljes vizsgálati időszakra vonatkoztatva becsléséhez, így csak a másik öt fajra végeztük el az elemzést. A „multi-season” modell eredményei megerősítették a korábbi eredményünket. A legmagasabb területfoglalási valószínűséggel a pirók erdeiegér rendelkezett, amely a mintavételi hónapok többségében magasabb volt, mint a többi vizsgált fajé (2. ábra). A sárganyakú erdeiegér, a közönséges erdeiegér, valamint a mezei pocok vonatkozásában valamivel alacsonyabb értékeket becsült a modell, de mindegyik becsült érték 50 % -ék feletti volt. A güzüegér (M. spicilegus) esetében a területfoglalási valószínűség nem haladta meg a 40 %-ot. A detektálási valószinűségek a vizsgálat kezdeti szakaszban mind a hat kisemlősnél közel hasonló volt, 20 %-os érték körül ingadozott. Az idő múlásával a pirók erdeiegér esetében határozottan emelkedett, egészen 60 %-ig. A többi fajnál ez az emelkedés nem volt ilyen határozott. Ez az eredmény a kisemlősökre jellemző őszi demográfiai csúcsra utalt (Getz et al. 2006). Eredményeink 7 kisemlős faj előfordulási adataival gazdagították Somogy megye észak-keleti területére vonatkozóan leírt emlősfauna ismeretanyagát. Fontos kiemelni, hogy a várakozásainkkal ellentétben egy víztűrő faj jelenlétét sem tudtuk bizonyítani a csapdázásos vizsgálat során. A fajok és/vagy a populációk hatékony védelméhez ismernünk kell a tér-időbeli dinamikájukat, amelyhez a későbbiek folyamán rendszeres csapdázásos vizsgálatok szükségesek. Természetvédelmi vonatkozások A bagolyköpet elemzéseken alapuló vizsgálatoknak nagy jelentősége van, mivel indirekt módon, viszonylag gyorsan nagy mennyiségű információt szerezhetünk a kisemlő- sökről. Ezek főleg faunisztikai szempontból értékesek, azonban lokális szinten a legtöbb esetben nem lehetséges a hosszabb távú vizsgálat, mivel ez feltétel csak abban az esetben valósul meg, ha az adott lokalitásban a baglyok (költőpár) jelenléte hosszabb távon zavartalan, amit nagymértékben befolyásol a gyöngybaglyok állományának változása, illetve a rendszeres köpetgyűjtés okozta zavarás. Azokon a területeken, ahol a bagolykö- petekből olyan fajokat detektálnak, amelyek természetvédelmi szempontból fontosak,
