Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IX. - Natura Somogyiensis 24. (Kaposvár, 2014)
Körmendi S.: Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.
Natura Somogyiensis 24 47-60 Kaposvár, 2014 Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40. e-mail: kormendi.sandor@ke.hu KÖRMENDI, S.: Details of the Hortobágy National Park astatic saline waters of rotifers and crustaceans (Cladocera, Copepoda) fauna of the knowledge I. Abstact: The Hortobágy astatic saline waters of 63 rotifers, 31 cladocerans, nine copepod taxa were detected, of which 1975 to 1976 in 52 rotifers, 25 cladocerans and 8 copepod taxa, while between 1995-2009 38 rotifers, 21 cladocerans and 8 copepod taxa were found. The decrease in the number of species and new taxa are indicated by a change in environmental conditions, it would be necessaty to start monitoring tests. Keywords: astatic saline waters, Rotatoria, Cladocera, Copepoda Bevezetés Az európai szikes vizek jelentős része a Kárpát-medencében Magyarországon található (Forró 1999). Magyarország területének több mint 6 %-a szikes, melyek elsősorban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon terülnek el (Megyeri 1959). Boros et al. (2006) szerint a szikes területek csökkennek, de így is igen jelentős területeket foglalnak el. A megmaradt szikes tavak Magyarországon ex lege védettek. ,^4 szikes vizek szélsőséges élethelyek, melyeket sajátságos, a többi felszíni vizekétől, a más országokban előforduló sósvizekétől is eltérő összetételű élővilág népesít be. A magyarországi szikes vizek típusán belül nagy a változatosság". Ennek oka az ion-összetétel, az átlátszóság, állandó és/vagy időszakos vízborítottság, stb. ,yl szikes vizek mindezek alapján kiválóan alkalmas objektumok aut-, és synoecologiai vizsgálatokra”, mely vizsgálatok eredményeképpen természetvédelmi és más szempontból fontos adatok nyerhetők (Megyeri 1972). Mindezekből következik, hogy a szikes vizek kutatása és védelme kiemelkedően fontos feladat (Boros 2009). A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlésének (2009) ajánlásai jól megfogalmazzák az elkövetkezendő időszak feladatait: „Szikes vizeink az Európai Unió területén különleges értéket képviselnek, ezért kutatásukra és védelmükre az eddiginél fokozottabb figyelmet kell szentelni. Különleges értékeikre és tulajdonságaikra való tekintettel az EU VK1 szerinti minősítési rendszerüket ki kell dolgozni, és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésénél egyedi intézkedési terveket kell készíteni".
