Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VIII. - Natura Somogyiensis 23. (Kaposvár, 2013)
Kevey B. - Toldi M.: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei (Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae Borhidi in Borhidi & Kevey 1996)
Kevey B. & Toldi M: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei 51 s.L, Indifferens), más szüntaxonok alacsonyabb (Lemno-Potamea s.l., Bidentetea s.l., Alnetea glutinosae s.l.) részarányával, továbbá számos differenciális faj révén (3. táblázat). A Zákányi-dombok égerligeteitől (Caricipendulae-Alnetum) az elkülönülés egyértelmű. E hasonlóságokat és különbségeket a sokváltozós elemzések (cluster-analízis, ordináció) is alátámasztják (18-20. ábra). Fenti eredmények azt bizonyítják, hogy az égeres mocsárerdők (Angelico sylvestri- Alnetum) átmenetet képeznek az égerligetek (Carici pendulae-Alnetum glutinosae) és a valódi égerlápok (Carici elongatae-Alnetum glutinosae) között. Az égerligetekkel való rokonságot elsősorban egyes Fagetalia fajok jelenléte bizonyítja, míg az égerlápokkal (Carici elongatae-Alnetum) való kapcsolatot pedig főleg a mocsári növények (Phragmitetea s.l.) tömeges előfordulása jelzi. A vizsgált paraméterek szerint azonban e mocsárerdők (Angelico sylvestri-Alnetum) közelebb állnak az égerlápokhoz (Carici elongatae-Alnetum glutinosae), mint az égerligetekhez (Carici pendulae-Alnetum). Mindez a félig pangó vizes termőhelyi adottságokkal is összefüggésbe hozható. Ezen eredmények megerősítik Borhidi (1963, 1984) állítását, mely szerint ezen égeres mocsárerdők {Angelico sylvestri-Alnetum) szüntaxonómiai helye nem a keményfás ligeterdők csoportjában (Alnion incanae), hanem a láperdők osztályában {Alnetea glutinosae) keresendő. Mivel mind a karakterfajok aránya (csoportrészesedés, csoporttömeg), mind pedig a sokváltozós elemzések (cluster-analízis, ordináció) szerint a Zákányi-dombok mocsárerdei jelentősen hasonlítanak a Zsebe mocsárerdeihez {Angelico sylvestri-Alnetum), ezért a vizsgált égeres mocsárerdők az utóbbi asszociációval azonosíthatók. Szüntaxonómiai helye a növénytársulások rendszerében az alábbi módon vázolható: Divízió: Querco-Fagea Jakucs 1967 Osztály: Alnetea glutinosae Br.-Bl. et Tx. ex Westhoff et al. 1946 Rend: Alnetalia glutinosae Tx. 1937 Csoport: Scirpo sylvatici-Alnion glutinosae Kevey 2008a Alcsoport: Scirpo sylvatici-Alnenion glutinosae Kevey 2008a Társulás: Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Természetvédelmi vonatkozások A Zákányi-dombok - ritka fajokban gazdag - égeres mocsárerdeje hazai vegetációnk értékes mozaikja. Az 50 felvételből 13 védett növényfaj került elő: - KV: Dryopteris carthusiana. - KIII: Dryopteris dilatata. — K II: Thelypteris palustris, Veratrum album. -KI: Carex rostrata, C. strigosa, Doronicum austriacum, Dryopteris expansa, Equisetum hyemale, Leucojum aestivum, Peucedanum palustre, Ranunculus lingua, Scilla drunensis. E növények közül különös jelentőségű a Ranunculus lingua, amely a Zákányi-dombokról eddig ismeretlen volt, bár a felmérések során mindössze egyetlen tövet találtunk. Ugyancsak a „Visszafolyó-patak” mellől közölte Héjjas (in Jávorka 1934) a Trollius europaeus-t, amelynek - szintén egyetlen — virágzó példánya valószínűleg e mocsárerdőkben, vagy legalábbis közvetlen közelükben élhetett. Felmérésünk során a rendkívül alapos keresés ellenére sem került elő, ezért kihaltnak tekinthető. Flóraszennyező hatást fejtenek ki egyes idegenhonos fajok: — K IV: Solidago gigantea. - K III: Echinocystis lobata. - K II: Impatiens glandulifera. Az egyéb tájidegen fajok
