Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VIII. - Natura Somogyiensis 23. (Kaposvár, 2013)
Kevey B. - Toldi M.: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei (Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae Borhidi in Borhidi & Kevey 1996)
Kevey B. & Toldi M.: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei 39 lobata, Hedera helix, Humulus lupulus, Vitis riparia). A cserjeszint szintén igen változó. Magassága 2-3,5 m, borítása pedig 5-60%. Állandó (K IV-V) fajai az Alnus glutinosa, a Humulus lupulus, a Padus avium és a Sambucus nigra. Közülük az Alnus glutinosa és a Padus avium olykor tömeges lehet (A-D 3-4). Egyéb fontosabb cserjék a következők: Cornus sanguinea, Corylus avellana, Euonymus europaeus, Frangula alnus, Malus sylvestris, Padus avium, Rhamnus catharticus, Ribes rubrum, Rubus caesius, R. idaeus, Salix cinerea, S. purpurea, S. triandra, Viburnum opulus. Az alsó cserjeszint (újulat) általában fejletlen (1-3%), borítása csak ritkán éri el a 10, esetleg a 20 %-ot. Állandó (K IV-V) faja csak a Padus avium és a Rubus caesius. Kiemelkedő borítást (A-D: 3-5) egyik faja sem mutat. A gyepszint ezzel szemben fejlett (85-100%) és sok állandó (K IV-V) fajjal rendelkezik: Angelica sylvestris, Athyrium filix-femina, Caltha palustris, Cardamine pratensis, Carex acutiformis, C. brizoides, C. elata, C. riparia, Chrysosplenium alternifolium, Cirsium oleraceum, Dryopteris carthusiana, Filipendula ulmaria, Galeopsis speciosa, Galium aparine, G. palustre, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Humulus lupulus, Impatiens noli-tangere, Iris pseudacorus, Lamium maculatum. Lycopus europaeus, Lysimachia vulgaris, Lythrum salicaria, Poa triviális, Ranunculus ficaria, R. repens, Scirpus sylvaticus, Solanum dulcamara, Solidago gigantea, Urtica dioica, Valeriana dioica. Leggyakoribb fáciesképző (A-D 3-5) növénye a Carex acutiformis, ritkábban a Caltha palustris, a Carex riparia és a Persicaria hydropiper. Fajkombináció Allandósági osztályok eloszlása Az 50 cönológiai felvétel alapján a társulásban 24 konstans és 14 szubkonstans faj szerepel az alábbiak szerint: - KV: Alnus glutinosa, Angelica sylvestris, Caltha palustris, Cardamine pratensis, Carex acutiformis, C. riparia, Chrysosplenium alternifolium, Cirsium oleraceum, Dryopteris carthusiana, Filipendula ulmaria, Galeopsis speciosa, Galium aparine, Glechoma hederacea, Humulus lupulus, Iris pseudacorus, Lamium maculatum, Padus avium, Poa triviális, Ranunculus ficaria, R. repens, Scirpus sylvaticus, Solanum dulcamara, Urtica dioica, Valeriana dioica. K IV: Athyrium filix- femina, Carex brizoides, C. elata, Galium palustre, Geum urbanum, Hedera helix, Impatiens noli-tangere, Lycopus europaeus, Lysimachia vulgaris, Lythrum salicaria, Rubus caesius, Sambucus nigra, Solidago gigantea, Viburnum opulus. Ezen kívül 17 akcesszórikus (K III), 26 szubakcesszórikus (KII) és 96 akcidens (KI) faj került elő (1. táblázat, 1. ábra). Az állandósági osztályok faj száma tehát az akcidens fajoktól a szubkonstans elemekig csökken, majd a konstans fajoknál emelkedik. Karakterfajok aránya A Zákányi-dombok égeres mocsárerdeinek szüntaxonómiai helyét akkor állapíthatjuk meg, ha a felvételeket összehasonlítjuk a Zselicből leírt Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae nevű mocsárerdővel (vö. Borhidi 1984, Borhidi in Borhidi & Kevey 1996), a Belső-Somogy homokvidékén szórványosan előforduló Carici elongatae-Alnetum glutinosae láperdővel, valamint a Zákányi-dombokon is előforduló Carici pendulae- Alnetum glutinosae patakmenti égerligettel. Az összehasonlító elemzések során az alábbi eredményeket kaptuk. Mint általában a láp- és mocsárerdőkben, fontos szerepet töltenek be a láperdei (Alnion glutinosae, Alnetea glutinosae) jelleggel rendelkező fajok, amelyek összesen 11,6% csoportrészesedést és 23,2% csoporttömeget mutatnak (2. táblázat; 9-10. ábra). Ez az arány közel annyi, mint a zselici égeres mocsárerdőkben (Angelico sylvestri-Alnetum),
