Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VIII. - Natura Somogyiensis 23. (Kaposvár, 2013)

Farkas S. - Vlisics F.: Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea)

114 Natura Somogyiensis határait. A nyugati határszél erdős területein (pl. Soproni-hegység) lehet számítani fel­bukkanására. Megjegyzés:A hazai Trichoniscus fajok általános jegyeit hordozza, biztos határozása csak hím egyedek ivari bélyegei alapján lehetséges. 16. Trichoniscus bosniensis Méret: 3-4 mm Színezet: Barna alapon világosbarna mintázat. A test felszíne érdes. Szem: 3 ocellus Viselkedés: Zavarásra elfut, elbújik. Élőhely: Pécs közelében a Mecsek egy meredek patakmedréből, korhadék közül került elő. Megjegyzés: A többi hazai Trichoniscus fajhoz képest nagyobb és erőteljesebb ászka. Az érdes testfelszín feltűnő, a genuszon belül csak erre a fajra jellemző bélyeg. A hím ivari jellegek igen egyértelműek. Ritkasága miatt kímélendő. 17. -22. Trichoniscus fajok A genusz hazai fajait (a T. bosniensis kivételével) hasonló méretük, színezetük, habi­tusuk és viselkedésük miatt nem lehet elkülöníteni az ivarszervek mikroszkópos vizsgá­lata nélkül. A hímek 7. pár lába és ivarszervei (főleg az 1. potrohlábak) szükségesek a határozáshoz. A T. nivatus, T. noricus, T. provisorius és T. pusillus fajok hímjeinek 7. pár lábán a meropoditok megnyúlt hasáb alakúak míg ezek a T. crassipes és T. steinboecki esetében gömbölydedek (kb. olyan hosszú mint magas). 23. Cordioniscus stebbingi Testméret: kb. 3 mm Színezet: világos, sárgásfehér, olykor vörösbe vagy barnába hajlik. A testfelszín durva, dudoros. Szem: 3 ocellusból áll Viselkedés: Zavarásra menekülni próbál. Élőhely: Magyarországon üvegházakból ismeretes. Nem kizárt, hogy a jövőben ker­tekből, faiskolákból is előkerül majd. 24. Chaetophiloscia cellaria Méret: 8 mm Színezet: Barna, olykor rőt alapon világosabb mintázat, a lemezeken oldalán (de nem a peremén) kerek, vagy ovális folt. A 6. és 7. torlemezek sarka narancsos árnyalatú. A testet finom szőrök borítják. Szem: Sok ocellus Viselkedés: Zavarásra fürgén elszalad, elbújik. Élőhely: Hazánkban eddig nagyvárosi pincékből és azok környékéről került elő. Párás pincékben leomlott vakolat, korhadó deszkák és egyéb holmik alatt bújik. Megjegyzés: Fürgesége és színezete mellett jellemző előfordulási helye első ránézésre a Hyloniscus vagy Ligidium, esetleg Philoscia fajokhoz teszi hasonlóvá, de közelebbről vizsgálva azonnal kiderül, hogy másról van szó. A test szőrözöttsége, a csápostor ízeinek a száma (3) és a hátsó torlemezek narancssárga színezete együtt elárulják a faj kilétét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom