Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VII. - Natura Somogyiensis 22. (Kaposvár, 2012)
Kevey B.: Töredékes tölgy-kőris-szil ligetek a Zákányi-dombokon (Knautio drymeiae-Ulmetum Borhidi et Kevey 1996)
Kevey B.: Töredéskes tölgy-kőris-szil ligetek a Zákányi-dombokon 13 érdemes azonosítani. Helye a növénytársulások rendszerében az alábbi módon vázolható: Divízió: Querco-Fagea Jakucs 1967 Osztály: Querco-Fagetea Br.-Bl. et Vlieger in Vlieger 1937 em. Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Rend: Fagetalia sylvaticae Pawlowski in Pawlowski et al. 1928 Csoport: Alnion incanae Pawlowski in Pawlowski et al. 1928 Társulás: Knautio drymeiae-Ulmetum Borhidi et Kevey 1996 [Syn.: Querco-Ulmetum hungaricum ruscetosum Soó 1958 (2b. §, 34, §), Fraxino pannonicae-Ulmetum praeillyricum Soó 1964 (2b. §, 34. §), Rusco-Fraxino-Ulmetum Soó 1971 (10a. §). Természetvédelmi vonatkozások A Zákányi-dombok tölgy-kőris-szil ligetei - némileg degradált állapotuk ellenére - hazai vegetációnk értékes mozaikjait képezik. A 10 felvételből 17 védett növényfaj került elő, amelyek egy része szubmediterrán és illír jellegű elterjedést mutat: - K IV: Galanthus nivalis. - KIII: Aconitum vulparia, Anemone trifolia, Lilium martagon, Scilla drunensis. - K II: Carex strigosa, Lamium orvala, Primula vulgaris, Tamus communis. -KI: Astrantia major, Aruncus sylvestris, Doronicum austriacum, Dryopteris carthusiana, Dr. dilatata, Leucojum aestivum, Ornithogalum sphaerocarpum, Scrophularia scopolii. Legjelentősebb közülük a csak itt található Anemone trifolia és a Lamium orvala, míg a Doronicum austriacum nálunk nyugat-dunántúli elterjedést mutat. Más fajok elterjedési súlypontja hazánkban elsősorban Dél-Dunántúl, ill. a Dunántúli-középhegység nyugati fele: Carex strigosa, Primula vulgaris, Scilla drunensis, Scrophularia scopolii, Tamus communis. Sajnos annak ellenére, hogy e tölgy-kőris-szil ligetek a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezik, védelmük érdekében még sok teendő várat magára. Amúgy is kicsiny kiterjedésű állományaikban agresszívan terjeszkedik az idegenhonos Robinia pseudo- acacia, s emiatt az aljnövényzet több helyen degradálódott. Az egyik vágásterületet mintegy 40 éve a tájidegen Quercus rubra-va\ telepítették be. Itt fokozatos faállománycserére lenne szükség. Előkerültek egyéb idegenhonos fajok is (Helianthus tuberosus, Impatiens parviflora, Juglans regia, Morus alba, Solidago gigantea, Stenactis annua, Vitis riparia), de a tölgy-kőris-szil ligetekben ezek jelentős zavaró hatást nem fejtenek ki. Illegális szemétlerakások és fakivágások viszont tovább rontják az aljnövényzet állapotát. Összefoglalás Jelen tanulmány a Drávát szegélyező Zákányi-dombok tölgy-kőris-szil ligeteinek {Knautio drymeiae-Ulmetum) társulási viszonyait mutatja be 10 cönológiai felvétel alapján. Állományai elsősorban a dombvonulat Dráva felőli lábánál találhatók, ahol a folyami kavics alapkőzetet vékony lösztakaró borítja. E tölgy-kőris-szil ligetek legtöbbször égerligetekkel ( Caricipendulae-Alnetum) és gyertyános-tölgyesekkel {Anemoni trifoliae- Carpinetum) érintkeznek. A fragmentált és izolált, gyakran átmeneti jellegű állományok
