Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.1. Vörös róka

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai

95

e) A vörös róka összegzett táplálékmintázata

Általános étrend

A táplálék-összetételekben az élőhely típusától (mezőgazdasági és erdei), valamint a vizsgálati minta típusától (hullaték, ill. gyomor) függő különbségek jelentősnek bizonyultak.

Az előfordulási gyakorisági adatokat (E%) alapul véve (21. ábra), a mezőgazdasági területeken volt leggyakoribb a ragadozók (átlagosan 0,6%) és a növények (22,7%) fogyasztása. Az erdei területeken volt leggyakoribb a hüllők (1,4%), a kétéltűek (1,0%), a halak (3,7%) és a nagyemlősök (10,6%), valamint a mezőgazdasági művelés alatt álló területekhez hasonló a madártojás (0,4%) fogyasztás. A gyomortartalom vizsgálatokban találtuk leggyakoribbnak a kisemlősök (54,2%), a nyúlfélék (6,5%), a háziállatok (7,5%) és a madarak (9,8%) fogyasztását, valamint itt mutattunk ki gyűrűs férgeket a táplálékban (0,02%). A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken (Fonó, Kétújfalu és Látrány körzetében), az erdei területeken (Petesmalom, Boronka-melléki TK, Lankóci erdő), valamint a gyomortartalom vizsgálatban szereplő területeken élő rókák tápláléka lényegesen eltért egymástól (Chi-négyzet teszt, X224=l 190,93, P<0,0001, 21. ábra).

PJ

:0

d-CTJ

H

□ Agrárterületek (hullatékvizsgálat) II Erdők (hullatékvizsgálat)

E3 Gyomortartalom

'O

N

O

"Ö

c3 ÖO CÖ

Oá

£

<L>

C3

2

'S

cd

s

o

EiS

te

Táplálék típus

21. ábra: A vörös róka összegzett táplálék-összetétele különböző élőhely típusok és vizsgálati minták esetén (átlag±SE)

Megjegyzés: E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, + - 0,1% alatti érték.

A fogyasztott táplálék számított biomassza részesedését (B%) alapul véve, élőhely típustól függetlenül, nagyon hasonló szinten mozgott a kisemlősök fogyasztása (60-62,7%). Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a rókák nagyobb arányban fogyasztottak nyúlféléket (2,2%), háziállatokat (12,5%), gerincteleneket (0,7%) és növényeket (18,6%). Erdei területen pedig nagyobb mennyiségi arányban fogyasztottak ragadozó emlősöket (0,6%), nagyvadat (11,6%), madarakat (6,9%), kétéltűeket (0,5%) és halakat (1,1%).

A vizsgálatban szereplő területek közötti hasonlóságot, illetve különbözőséget az összevont éves táplálék-összetétel (13 fő táplálék taxon) adatok alapján klaszteranalízissel is értékelem, külön a hullaték és külön a gyomortartalom vizsgálatok adatai szerint, majd együtt is.

A hullaték vizsgálatban szereplő területek közül a Fehérvízi lápterületen élő róka (első klaszter) tápláléka a kisemlősök alacsony és a gerinctelenek gyakori fogyasztása miatt