Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.1. Vörös róka
82 Natura Somogyiensis Relatív előfordulási gyakoriság (E%) Biomassza számítás szerinti részesedés (B%) SS Növények 0 Gerinctelenek 63 Egyéb gerincesek 0 Háziállatok S Madarak ■ Nagyvad □ Kisemlősök Tél Táv. Nyár Ősz 5. ábra: A vörös róka összevont évszakos táplálék-összetétele Kétújfalu körzetében (adatok: Lanszki et al. 2006) Megjegyzés: 2000-2004, n= 291, 143, 213 és 247 hullaték minta az évszakok sorrendjében. gek vizsgálatára loglineáris modellt alkalmaztunk, a kapott eredményeket a 23. melléklet összegzi. A kisemlősök fogyasztása (E%) jellegzetes mintázat szerint alakult, leggyakoribb volt télen (64,3%), ezután tavasszal és nyáron visszaesett (37,8% és 38,4%), majd ősszel emelkedni kezdett (52,4%). Biomassza számítás szerint (B%) viszont a kisemlősök róka táplálékon belüli részesedése az egyes évszakok között alig különbözött (68,8-76,5%), legnagyobb arányú fogyasztást ennél a számításnál is télen kaptunk (22. melléklet). A róka vaddisznót télen, szarvasféléket - köztük a fiatal korosztályból is - tavasszal fogyasztott gyakrabban (22. melléklet). Gyakrabban zsákmányolt „egyéb madarakat” (vagyis a fácánon kívül más madarakat) tavasszal és nyáron, valamint evett növényeket nyáron és ősszel. A növényi táplálék részaránya lényegesen nagyobb volt ősszel (E%: 34,7%, B%: 26,7%), majd fokozatosan csökkent tavaszig (E%: 8,2%, B%: 3,5%). A többi táplálék csoport (pl. fácán, mezei nyúl, stb.) részesedésében nem volt számottevő évszakos különbség. A 2003-as év kemény telén és az azt követő száraz nyáron a róka kisemlős fogyasztása csökkent (4. ábra), az évek közötti különbség jelentősnek bizonyult (23. melléklet). A róka a táplálékát 2003-ban madarakkal és növényekkel egészítette ki. Más taxonok fogyasztásában nem volt lényeges évek közötti különbség (23. melléklet). Jelentős év x évszak interakciót csak a kisemlősök esetén tapasztaltunk, nevezetesen 2003 őszén a mérsékelt kisemlős fogyasztás nagyarányú növény (főként kökény) fogyasztással járt együtt. A tíz fő táplálék kategóriára alapozott számítás szerint a róka átlagos (±SE) standardizált táplálkozási niche-e szűk volt (Bsta, 0,09±0,01, min. 0,03, max. 0,15). Az évek közötti különbség szignifikánsnak bizonyult (MANOVA, F3=8,93, P<0,001); 2003-ban mértük a legszélesebb, és 2001-ben a legszűkebb értéket (24. melléklet). Az évszakok közötti különbség viszont nem volt jelentős (F3=l,76, P=0,178). Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület A természetvédelmi oltalom alatt álló Látrányi füves területen a vörös róka táplálkozásában legfontosabb szerepet egész évben a kisemlősök töltöttek be, melyek biomassza számítás szerinti részesedése 38,9% és 57,8% között mozgott (25. melléklet, 6. ábra).
