Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

2. Irodalmi áttekintés - 2.2. Ragadozó emlős fajok táplálkozási szokásainak jellemzése és kutatottsága

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 39 (hibridizálódhat) a házi görénnyel (Széky 1974). További részletek magyar nyelven az alábbi munkákban olvashatók: Széky (1974), Faragó (2002), Heltai et al. (2010). A mezei görény fő táplálékát kisrágcsálók képezik (Wolsan 1993), gyakran kötődik ürge kolóniákhoz. Étrendjében tehát az apró zsákmányfajok - elsősorban a kisrágcsálók - a meghatározóak, melyeket a földből is kikapar. Kisemlősökön kívül földön fészkelő madarak és fészekaljuk, nyúlfiókák is előfordulnak a tápláléklistáján. Táplálékot raktá­roz, melyben főként mezei pocok, ürge és hörcsög szerepel. A Mosoni-síkon végzett vizsgálat előzetes eredményei szerint, a Magyarországon élő mezei görények tápláléká­nak döntő részét kisemlősök, főként pocok fajok, részben erdeiegerek, hörcsög, cická­nyok alkotják, ezek mellett télen és tavasszal mezei nyúl, és minden évszakban, alacsony arányban, madár fordul még elő (Ottlecz 2010). A mezei görény táplálkozási szokásai alig ismertek az Európai elterjedési területén belül. Ilyen módon a hazai adataink nemcsak a Pannon életföldrajzi régióban, hanem Európai léptékben is hiánypótlók. Az 1998-ban indult Országos Emlős Ragadozó Monitoring programban morfológiailag egyértelműen azonosított példányok post mortem vizsgálatában kezdtük tanulmányozni a mezei görény táplálkozási szokásait. Vadmacska (Felis silvestris Schreber, 1777) A vadmacska a világ legelterjedtebb kismacska-féléi közé tartozik, areája több konti­nensre is kiterjed (Tomkies 1991). Az európai vadmacska {Felis silvestris silvestris) elterjedése az erőteljes állománycsökkenés (élőhely rombolás és vadászati nyomás) miatt foltszerű, az állományai felaprózódtak (Stahl és Artois 1991, Mitchell-Jones et al. 1999). Napjainkban legnagyobb veszélyt a házi macskával való kereszteződés miatt a "genetikai elmocsarasodás" jelenti (Driscoll és Nowell 2010). A vadmacska hazai elterjedési területe az 1987-ben kezdett felmérés (Szemethy 1989) óta folyamatosan szűkül (Szemethy et al. 1994, Szemethy és Heltai 1996, Heltai 2002). Stabil állomá­nyai, melyek a Dráva-síkon, a Mecsekben és a Villányi-hegységben, a Dunántúli-, és az Északi-középhegységben, valamint az Alföld ártéri galériaerdeiben találhatók, valószí­nűleg fokozatosan elszigetelődnek egymástól (Heltai et al. 2010). A sűrű, jó takarást biztosító és emberi zavarástól mentes erdőket (fenyves, öreg tölgyes) és bozótosokat kedveli, amelyek mellett azonban mindig lenni kell nyílt területnek. A telepített és aljnö­vényzet nélküli erdőket (akácos, nyaras), a lakott területeket és a zavart élőhelyeket, pl. mezőgazdasági táblákat jellemzően elkerüli (Bíró et al. 2004, Heltai et al. 2010). A vadmacska éjszakai, szürkületi állat, magányosan él. A nappalt takarásban, faodvakban, sziklaüregekben, farakások alatt, magas fák ágain vagy kotorékban tölti. A kifejlett álla­tok mozgáskörzete 100 és 500 ha közötti, ivartól és kortól függően (Corbett 1979). A vadmacska hazai tér-idő használata kutatott terület. A gödöllői dombságban található babati kísérleti területen 1989 és 1993 között végzett rádiótelemetriás vizsgálatból Szemethy László kutatásvezető biológus és munkatársai számos hiánypótló tapasztalat­hoz jutottak (további részletek: Bíró et al. 2004, Szemethy et al. 2010). A vadmacska pacsmagolási (párzási) időszaka január és március közé esik. 2-5 kölykét 63-66 nap vemhesség után április-májusban hozza világra. Ha az első alom elpusztul, ritkán előfor­dulhat második alom. A kölykök a takarást nyújtó üreget 4-5 hetesen hagyják el először, 10-12 hetesen kezdenek vadászni az anyjukkal együtt, 4 hónaposán már önállóak és a család a kölykök 5 hónapos korában végleg felbomlik. A vadmacska, jellemzően éjszaka és szürkületben, magányosan vadászik, de kölyök- nevelés idején, nyugalmas területen nappal is táplálkozik. Zsákmányát vagy becserkészi, vagy egy helyben várakozik, majd a megjelenő prédára ráugrik. Ilyen vadászati techni­

Next

/
Oldalképek
Tartalom