Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
2. Irodalmi áttekintés - 2.2. Ragadozó emlős fajok táplálkozási szokásainak jellemzése és kutatottsága
28 Natura Somogyiensis A borz táplálék-összetétele tehát nagyban függ az élőhely adottságaitól és az évszaktól is (pl. Pigozzi 1988, Kruuk 1989, Goszczynski et al. 2000). Látható, hogy Európa északabbi területein a borz legfontosabb táplálékai földigiliszták és gerincesek (Kruuk és Parish 1981, Neal és Cheeseman 1996), ettől délebbre eső mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a földigiliszták és a növények válnak az elsődleges vagy másodlagos táplálékaivá (Lüps et al. 1987, Weber és Aubry 1994, Goszczynski et al. 2000), míg a dél-európai területeken a növények és a rovarok (Ciampalini és Lovari 1995, De Marinis és Asprea 2004, Prigioni et al. 2008), ritkán az emlősök (Fedriani et al. 1998) a fő táplálékai. A növények Európa középső és déli területein fordulnak elő gyakran a borz táplálékában (Ryszkowski et al. 1971, Ciampalini és Lovari 1985), míg szerepük az északi területeken alárendelt (Lindström 1989), bár esetenként északabbra, például Írországban (Cleary et al. 2009) is kiemelkedően gyakori növényfogyasztást említenek. A borz táplálkozási szokásainak földrajzi szélességtől függő mintázatát európai irodalmak alapján Goszczynski et al. (2000) összegezték. E szerint a borz táplálékában a földigiliszta szerepe a 37-40. földrajzi szélességi fokon megfigyelt nulla értékről az 55-63. szélességi fokon tapasztalt 40-70%-ra emelkedik. Gerinceseket az északi vidékeken, rovarokat a déli területeken fogyasztanak gyakrabban a borzok. A földigiliszta fogyasztással fordított a növényfogyasztás trendje (Goszczynski et al. 2000). Nem találtak szoros összefüggést a borz madárfogyasztása és a földrajzi szélesség, vagy az évszak között (Hounsome és Delahay 2005). A borz vadgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége a földön fészkelő madarak és talaj szinten élő egyéb állatok elfogyasztásából, valamint gumós növények és szemes termények megdézsmálásából adódhat (Faragó 2002, FIeltai és Lanszki 2003, Kozák 2007, Bíró et al. 2010, Heltai et al. 2010). A faj 1974 és 2001 között természetvédelmi oltalom alatt állt, 2002-től idényben (az őszi és téli hónapokban) vadászható, terítéke növekszik. Annak ellenére, hogy hazánkban közönséges ragadozónak számít, a vizsgálataink kezdetén a táplálék-összetételéről nem állt rendelkezésre hazai publikált kutatási tapasztalat. Ezért 1991-től Fonó körzetében, mezőgazdasági művelés alatt álló dombvidéki területen, majd 1997-től a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet erdőkkel övezett halastavai mentén, és 2000-től Kétújfalu körzetében, síkvidéki mezőgazdasági művelés alatt álló területen, hullaték vizsgálatra alapozott programokat indítottunk. Ezek mellett 1998-tól az Országos Emlős Ragadozó Monitoring Programban, gyomortartalom vizsgálatra alapozva szintén adatgyűjtés indult a borz hazai táplálék-összetételének és táplálkozási szokásainak jobb megismerése érdekében. Nyuszi (Martes martes Linnaeus, 1758) Anyuszt eurázsiai elterjedésü erdőlakó faj. Élőhelyei lombhullató, fenyves vagy elegyes erdők és cserjések egyaránt lehetnek. Hazánkban legelterjedtebb a dombvidéki és középhegységi erdőkben, valamint az ártéri galéria erdőkben, de előfordul az alföldi erdőtelepítésekben is. Megtelepedését elősegítik a rejtekhelyei adó odvas öreg fák. Kedveli a dús aljnövényzetű erdőket, ahol fő táplálékai a rágcsálók is nagyobb létszámban élnek. A nyesttel ellentétben, a településeket kerüli. Elterjedéséről és élőhelyeiről Mitchell-Jones et al. (1999), Faragó (2002) és Heltai et al. (2010) munkáiban találhatók további információk. A nyuszt életmódját Andrzej Zalewski lengyel biológus a Bialowieza-i Nemzeti Park lombhullató őserdejében kiterjedten vizsgálta. Szerteágazó két évtizedes, mértékadó kutatómunkájának eredményeit a hazai nyusztok tanulmányozásakor felhasználtuk. Természetesen ebben az esetben - ahogy más ragadozó fajoknál is a vizsgálatok viszonylagos földrajzi közelsége, vagy éghajlati hasonlóság, stb. ellené
