Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

10. Mellékletek

5. melléklet: A vörös róka táplálék-összetétele különböző európai vizsgálatokban

ürezág

Helyszín, terület típusa

Tán Iá lek tíousok

cs tánlál ék-ci

isszctctcl (%)

Forrás

1

2

3

4

KE

NY

R

N

HÁ

n.m.

M

T

H

K

Hal

F

G

N

E

Notvégia/Svédo.

Hegyvidék.tundra (kölyök, aduit)

Ó

II

S%

60

100

3,6

1.4

Fraljord (1995)

Svédország

Lund, mg., legelő, katonai gyakorlótér

É

H

E%

1028

24,8

45.5

1,0

1,0

9,7

1.0

1,0

9,5

5,2

1,3 Schnitz (1980)

Dánia

Országos, mezőgazdasági tétül etek

É

Gy

S%

285

68,4

15

0.7

2,5

58.0

37.0

2,0

1.4

.4 .

9.2

.1. Jensen és Sequcira (1978)

Litvánia

Erdő

H

B%

188

60.1

3.9

0,1

21,5

6,7

2,4

.F.

0,5

4.9

Bal trunaité (2002)

Fe he [Oroszország

Mi nsk régió, ctdö

É

H

E%

722

48.4

4.6

2.0

3.0

7,7

6,1

0.4

0,1

19,1

8,6

Sidorovich ct al. (2010)

Fc héroroszorxzág

Vitebsk régió, erdő

É

H

E%

1182

45,6

5.6

1,2

10,5

3,2

4,6

0.3

3.7

0.1

0.4

14.0

10.8

Sidorovich et al. (2010)

Fchéiuroszotszág

É

M

E%

491

46.9

9.4

.».

6.1

17,9

0,4

0,4

0,2

7,1

11,6

Sidorovich (1997)

Skócia

Két Skóciai tciülct, vegyes élőh. (kölyök)

Tany

Gy

S%

70

37,0

53,0

4.5

48.0

7,5

13.5

3,0 Kolb cs Hevvson (1980)

Skócia

Két Skóciai tcríilct, vegyes elöh. (aduit)

É

Gy

S%

409

48.0

38.0

8.5

26,0

31,0

9,0

24,0

3,0 Kolb és Hevvson (1979)

Skócia

Argyll, hangás

T.ta

11

E%

82

53,0

7,8

8.5

25.5

5.2

1 lew son (1983)

Nugy-Brita írnia

Kent és Sussex, al tiki, mg.

É

Oy.H

S%

372

63,0

24,5

4,0

9.0

63.0

26.5

Lever(1959)

Nngy-Britannia

Kent 6» Sussex, hegyvidék

É

GyH

S%

106

60.0

34

2.5

33,0

40,0

26,0

Leveri 1959)

Nagy- Britannia

Oxford. városi

É

H

E%

1939

10,0

6

1.0

8.0

27.0

2.0

9,0

37.0 Doncaster cl al. (1990)

Lengyelország

Czenipin. farinköruyezct

t

H

V%

268

46,4

IJ

1,8

47.1

1.8

1.8

Panek és Brestnski (2002)

Lengyelország

Poznan térsége, mg. terület

É

Gy

v%

632

35.0

46.0

6,8

4,4

5.1

0.7

2.0

PiclowskH 1976a)

Lengyelország

Rogów, mozaikos mg. terület

É

H

B%

1139

33.3

25.9

7,1

15,8

10.8

.4-.

0.6

6.5

.4-, Goszczvnski (1986)

Lengyelország

Poznan, mg, láp, csatorna

É

H

S%

163

89.5

15.3

47,9

1,2

9,2

27.0

Goi dvn ct al. (2003)

Lengyelország

TátraNP, hegyvidéki adó (legelöl

Ny

H

S%

144

81.2

12.5

4.1

41.0

80,5

16,7 Borkowski (1994)

Lengyelország

Wiclkopolska. erdö-mg. tciülct

É

H

S%

523

42.2

50.0

20.5

22,5

2.5

12,5

51,0

0,5 Rvszkowski dal.(1971)

Lengyelország

ÉK-i országrész. 5 terület

É

Gy

B%

224

48.0

3,7

5.6

3.0

4.5

9.1

0.7

0.1

3,6

0,7 Kidavva és Kovvalczyk (2011)

•Németország

Alpok, hegyvidéki cidó

Ny

H

E%

55

18,7

0,9

0,9

1.8

41.3

36.4

Russell es Storch (2004)

Németország

Alpok, hegyvidéki ctdö

Ny

H

B%

55

40.5

2.6

7.9

0,4

3,0

45,6

Russell es Storch (2004)

Csehország

Dél-Morávia, mg. terület

É

II

E%

160

29,0

19,0

1.3

1.3

16.7

2.5

7.4

22,8

Kozená (1988)

Csehország

Sumava-hg. hegyláb. ctdö

É

H

E%

821

35,7

5.8

0,4

8,9

6.5

1.2

0.3

0.5

0.7

10.2

23.5

6.3 Hartová-N. ct aL (2010)

Csehország

Sumuva-hg. hegyvidék, ctdö

É

II

E%

649

35.8

2,1

0.5

17.4

5.4

1.3

0.5

0.1

0,7

10.7

22.7

2.8 Hartov»-N. dal. (2010)

Csehország

Sumava-hg. hegygerinc ctdö

É

H

E/i

772

29,3

0,6

0,3

12,5

7.2

1.9

0.5

0.4

19.3

26,34

1.6 Hartová-N ct ni. (2010)

Svájc

Jura-hg, begyvidék (kölyök)

Ny

H

E%

504

47.6

6.4

0.8

0,5

6,6

5,6

12.7

19.8

Weber (1996)

Svájc

J uia-hg. hegyvidék (aduit)

N>H

E%

95

50,0

2.7

0.9

4.5

3.6

15,2

23.1

Weber (1996)

Svájc

Zürich, városi

É

Gy

V%

402

11,5

0,5

4.8

0.5

0.5

4.4

23.4

54.3 Contesse ct al. (2004)

Svájc

Jura-hg. hegyvidéki legelő.erdő

É

II

E%

379

26.6

3,1

13

38,8

18,5 Fetrari es Weber (1995)

Franciaország

Camarguc, mocsár

M.i.

ll.Gy

S%

107

20.8

90.8

26.3

4.5

0,7

2.7

80.5

59

Reynolds (1979)

Portugália

Grandnlu-hg. mediterrán ctdö

É

H

E%

26

3.0

0.8

0,3

0,5

92,7

2,7

Santos a al. (2007)

Portugália

(irandola-hg. mediterrán ctdö

É

II

B%

26

30.4

14.1

5.6

11.1

32.8

6.0

Suntos cl al. (2007)

Portugália

Pencda-Geres NP, hegyv idéki erdö-legelö

É

H

B%

102

40.0

25.0

11.0

10,0

2.5

4,5

7,0

Carvalho és Gomes (2001)

Portugália

Peneda-Geros NP. hegyvidéki crdö4cgclö

É

II

S%

102

65.7

19,6

2.9

10.8

7.8

27,5

17,7

Carvalho és Gomes (2001)

Portugália

Pcncda-Gcrcs NP. hegyvidéki erdö-legelö

É

H

s%

193

66,0

16,1

5,0

13.1

4.5

32.6

25,4

Carvalho es Gomes (2004)

Spanyolország

Álava régió (É-Sp)

Ta,nv

H

B%

191

47.7

0.1

.1.

11.8

5,4

.1.

0,1

21,7

13,2

Fernandez és Azua(2005)

Spanyolország

SietraNevada NP, nedve* hegyi ctdö

É

H

v%

74

23,7

21,8

7.4

10.0

6.1

3.2

1.0

3.4

23,4

Piidiál ct al. (2002)

Spanyolország

Sietra Nevada NP. száraz hegyi erdő

É

H

V%

132

39,8

12,5

14.4

2.1

0.1

8.7

22.4

Padiál ct al. (2002)

Spanyolország

Donana NP.moditertán hozó tos

É

H

B%

322*

2 2

48,8

23.3

2.1

1.1

14

8.6

Fedriani cs Traviani (2000)

Spanyolország

DonanaNP.gyep

É

H

B%

322*

1,4

56,2

14.4

6.3

1.5

1 8.8

1,4

Fedriani cs Traviani (2000)

Spanyolország

SienaMőre na. mediterrán hcuyi erdő-bozót

É

Gy

E%

131

7.6

II.1

0.4

0,2

5,3

1

39.1

35.3

Amorcs (1975)

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 241