Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.9. Közönséges görény és mezei görény
156 Natura Somogyiensis 72. ábra: A közönséges görény és a mezei görény táplálék-összetétele a fogyasztott állatok tömege, jellemző élőhely zónája, élőhely típusa és emberi környezethez való kötődése alapján Szintén nem találtunk lényeges különbséget a préda fajok élőhely típusa szerinti eloszlások vizsgálatakor sem (%22=1,39, P=0,500). Minkét görény faj jellemzően nyílt területeken élő, valamint élőhely generalista állatfajokkal táplálkozott; bokros, erdős területekhez kötődő prédát csak a mezei görény választott. Lényeges fajok közötti különbséget egyedül a zsákmány fajok emberi környezethez való kötődése szerinti eloszlásokban tapasztaltunk (x22=l 1,64, P<0,01). A mezei görény a közönséges görénytől lényegesen gyakrabban (73,1%, ill. 37,5%) fogyasztott vadon élő zsákmányállatokat. Mindkét görény faj táplálékában ritkán szerepeltek emberi környezethez kötődő zsákmányállatok. A közönséges görény a mezei görénytől gyakrabban (38,7%, ill. 23,9%) fogyasztott élőhely generalista fajokat. c) Megvitatás A külföldi vizsgálatok egymástól is eltérő környezeti adottságú területeken zajlottak, ebből adódóan a közönséges görény táplálék-összetételei helyszínenként is lényegesen különböztek, és eltértek a mi vizsgálatunk eredményeitől. Az egyik fő különbség, hogy a magyarországi mintákból nem mutattunk ki kétéltű predációt. Más vizsgálatok (13. melléklet) szerint a békák különösen a nyugalmi és a szaporodási időszakban a közönséges görénynek fontos táplálékai. A görény ugyanis nagyfokú specializációt mutat a békák zsákmányul ejtésére (Weber 1989), mert könnyebben fogja meg a békákat, mint a kisemlősöket. Vizes élőhelyeken, tavasszal, a kétéltűek szaporodási időszakában ezek a fő zsákmányállatai is lehetnek (Lódé 1996,2000). Lódé vizsgálati területein az emlőstáplálék döntő részben kisemlősökből állt, a mezei nyúl részaránya nyáron és ősszel emelkedett meg (17-18%), télen nem, ősszel 2%-ban fordult elő a táplálékban; a madarak részaránya pedig 10% alatt maradt. Lengyelországi erdei területen végzett vizsgálat szerint (Jedrzejewski et al. 1993, Jedrzejewska és Jedrzejewskj 1998), a közönséges görény téli időszakban elsősorban békákat (Rana fajok, 70-98%) zsákmányolt, és ezek szerepe az év többi időszakában is számottevő maradt. A mi eredményeinkhez részben hasonlóan, Baghli et al. (2002) mozaikos jellegű élőhelyen azt tapasztalták, hogy a közönséges görény táplálékának a nagy része kisemlősökből áll nyáron (50%) és télen (83%) is.
