Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
132 Natura Somogyiensis Gerinctelenek gyakran szerepeltek a táplálékában (átlagosan 16,9%), fogyasztásuk az egyes időszakokban 13,4% és 19,5% között változott (51. ábra). Az étrendben gerinctelenek közül leggyakrabban darazsak fordultak elő; de szerepelt benne házi méh és viasz; valószínűleg evett mézet is (Delibes 1978, Serafini és Lovari 1993). A teljes táplálékot alapul véve a nyest elsődleges táplálékát növények, főként kerti gyümölcsök jelentették (átlag 34,7%), amelyek fogyasztása 26,0% és 43,3% között alakult az egyes időszakokban (51. ábra). Gyümölcsök közül cseresznyét és meggyet fogyasztott a leggyakrabban. A faluban élő nyest táplálék-összetétele nem különbözött szignifikánsan a vizsgált három (2-2 éves) időszakban (Kruskal-Wallis teszt, x22=l>24, P=0,540, n= 30 és 10 táplálék taxon). Fonó körzetében, mezőgazdasági művelés alatt álló területen vizsgált nyest leggyakrabban (E%) kisemlősöket ejtett zsákmányul (átlag: 29,9%), ezen belül a fő táplálék faj a mezei pocok volt (50. melléklet, 52. ábra). Ritkán közönséges törpedenevér, közönséges vakond, vörös mókus, mogyorós pele és pézsmapocok, továbbá nagyon ritkán mezei nyúl is előfordult táplálékaként. A háziállatok (főként baromfifélék) fogyasztása alacsony szinten mozgott (átlagosan 3,6%). A madárfogyasztás az időszakok között kiegyenlített volt (10,0-12,1 %). A nyest főként kistestű énekesmadarakat zsákmányolt (50. melléklet), de ritkán fogyasztott fácánt és vízityúkot is. Egyéb gerincesek, pl. vízisikló és sikló tojás, továbbá különböző halak ritkán (0,5%) szerepeltek az étlapján. A nyest gyakran evett gerincteleneket (átlagosan 19,2%), a fogyasztásuk 16,9% és 23,5% között változott. Rovarok közül futóbogarakat fogyasztott leggyakrabban, de a galacsinhajtó bogarak és a szarvasbogár is viszonylag gyakori táplálékai voltak. A külterületen élő nyest elsődleges, a táplálék egyharmadát (átlagosan 33,6%) kitevő táplálékát különböző növények alkották, amelyek fogyasztási aránya az egyes időszakokban 29,3% és 43,5% között alakult (53. ábra). Számára a legfontosabb növény a cseresznye, a meggy és a kökény volt. A mezőgazdasági környezetben élő nyest táplálék-összetétele a három vizsgált időszakban nem különbözött szignifikánsan (53. ábra, Kruskal-Wallis teszt, %22=1,56, P=0,46, n= 30 és 10 táplálék taxon). A faluban élő nyest hullaték mintáiban 50 különböző állat és 23 növényi táplálék taxont, míg a mezőgazdasági művelés alatt álló területen élő nyest hullaték mintáiban 68 állat és 18 növényi táplálék taxont mutattunk ki. SS BS Növények ED Gerinctelenek ■ Egyéb gerincesek SSSS d Háziállatok H Madarak □ Kisemlősök Tél Tavasz Nyár Ősz 124 107 211 130 52. ábra: A nyest összevont évszakos táplálék-összetétele Fonó körzetében (adatok: Lanszki et al. 1999, Lanszki 2003) Megjegyzés: E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, n - hullatékszám.
