Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Mecsek és környéke fürkészlégy faunája - Natura Somogyiensis 20. (Kaposvár, 2011)
Bevezetés - Történeti áttekintés
TÓTH S.: A MECSEK, ÉS KÖRNYÉKE FÜRKÉSZLÉGY FAUNÁJA 5 Bevezetés A fürkészlegyek nem csak Magyarországon, hanem sok más országban is a jobban kutatott kétszárnyú családok közé tartoznak. Ez elsősorban parazitoid életmódjuknak köszönhető. A hazai fauna feltárásában Mihályi Ferencnek volt kiemelkedő szerepe. Már fiatalon kapcsolatba került a természetben nagyon fontos szerepet játszó legyekkel. Az 1920-as években részt vett abban a nagyszabású akcióban, melynek során Európából az Amerikai Egyesült Államokba áttelepítették az ott elszaporodott gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) fontosabb fürkészlégy ellenségeit. Az e célból az USAban létrehozott intézmény ( Gypsy Moth Laboratory) Budapesten létesített fióklaboratóriumában Mihályi Ferenc asszisztensként tevékenykedett. A gyapjaslepke laboratórium 1926-1934 közötti magyarországi működéséről - legilletékesebbként - csupán mintegy fél évszázad elteltével készített részletes visszaemlékezést (MIHÁLYI 1991). Történeti áttekintés A fiirkészlegyek jelentőségét Magyarországon is már a 19. század második felében felismerték. Nem véletlen, hogy a kártevőkkel napi szinten közvetlen kapcsolatba kerülő erdész írta le valószínűleg elsőként a ftirkészlegyekről (és a fürkészdarazsakról) szerzett megfigyeléseit (Piso 1881, 1883). A íürkészlégy fauna kutatásának kezdete hazánkban szintén a 19. század második felére tehető. Ismereteink szerint első alkalommal Fászl István Sopron környékének kétszárnyú faunájáról adott áttekintésében szerepel viszonylag sok, 74 fürkészlégy fajra vonatkozó adat (FÁSZL 1878). Ezt követően Kowarz Ferdinánd közölt Zemplén megyéből 24 fajt (KOWARZ 1883). A 19. század vége és 20. század eleje kiemelkedő hazai dipterológusának, Thalhammer Jánosnak köszönhetjük „A magyar birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé)" alapvető munka kétszárnyúakkal foglalkozó fejezetének összeállítását (THALHAMMER 1900). A kötetben Magyarország jelenlegi területéről mintegy 150 fűrkészlégy fajt sorol fel, a Mecsekből származó azonban nem található közöttük. Ennek ellenére a Mecsekben a kétszárnyúak (ezen belül fürkészlegyek) gyűjtésében később úttörő szerepe volt. Thalhammer János S. J. szerzetes tanár a kétszárnyú rovarok rendszeres gyűjtését 1887-ben Nagykapornakon kezdte el. 1875 és 1912 között a kalocsai Jezsuita Gimnáziumban tanított. Iskolai munkája mellett mindig tudott időt szakítani a kedvenc rovaraival való beható foglalkozásra. Kalocsáról 1912-ben Pécsre költözött, ahol a Pius Gimnázium tanáraként, szabad idejében elkezdte a város környékén a gyűjtőmunkát. Elsősorban az ő érdeme, hogy a Mecsek kétszárnyú (Diptera) faunájának kutatása viszonylag régi múltra tekint vissza.
