Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Mecsek és környéke fürkészlégy faunája - Natura Somogyiensis 20. (Kaposvár, 2011)
Eredmények - A fürkészlégy fauna összetétele - A fürkészlégy fauna minőségi összetétele
12 NATURA SOMOGYIENSIS Eredmények A hegység fürkészlégy faunájának kutatása során született eredmények közül legjelentősebbnek a viszonylag magas fajszámot tarthatjuk. Magyarország fürkészlégy faunáját jelenlegi ismereteink szerint 431, a Mecsekét 340 faj alkotja, ami a hazai fauna 78,9%-át jelenti. A Mecsek fürkészlégy faunájának összetételét és fajgazdagságát, elsősorban a hegység földrajzi helyzete, tengerszint feletti magassága, éghajlata, vízrajza, valamint részben növénytakarója határozza meg. A kisebb-nagyobb megszakításokkal évtizedeken át folyó munka során előkerült több, részben Dél-Európa mediterrán vidékeire, vagy Közép-Európa magasabb hegyvidékeire jellemző, részben ritka taxon. Ezek jelentős mértékben növelik a hegység faunájának értékét. A fürkészlégy fauna összetétele A fürkészlégy fauna összetétele is vizsgálható minőségi és mennyiségi szempontból. Ennek alapján a későbbiek során a helyi sajátosságok meghatározása mellett, lehetőség nyílik majd más területek faunájával való összevetésre is. Az objektív összehasonlítás fontos feltétele, hogy a vizsgált területek legalább közepesnél jobban kutatottak legyenek. E kritériumnak a Tachinidák szempontjából Magyarország viszonylag jól megfelel. Különösen elmondható ez a Bakonyvidékről, a Mátráról és a Mecsekről. Ugyanakkor a hazai fauna feldolgozásának szintje nem éri el pl. a csípőszúnyogokét vagy a zengőlegyekét. A fürkészlégy fauna minőségi összetétele Az eddig feldolgozott Diptera családok (Culicidae, Syrphidae) minőségi összetételének meghatározásában is az előfordulási adatok UTM hálótérképek alapján meghatározott relatív gyakorisági kategóriák szerinti értékelésére épülő módszer (DÉVAI & MISKOLCZI 1987) szolgált alapul. Az UTM hálótérkép az előfordulási adatok értékelése alapján, lehetővé teszi az egyes fajok gyakoriságának viszonylag objektív módon történő meghatározását. A módszer lényege első lépcsőben annak megállapítása, hogy a fajt hány 10x10 km-es UTM hálómezőben fogták az összes tényleges gyűjtőhelyet tartalmazó (vagyis nem a lehetséges 1052, hanem a legalább egy gyűjtőhelyet reprezentáló, a fürkészlegyek esetében jelenleg 436) négyzet közül. A kiértékelés megkönnyítése érdekében, a fürkészlegyek előfordulási sajátosságait is a lehetőség szerint figyelembevevő alábbi összeállítás tájékoztat az egyes gyakorisági csoportokba tartozó taxonok számáról és százalékos arányáról.
