Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VI. - Natura Somogyiensis 19. (Kaposvár, 2010)

TANÁCS L., KÖRMÖCZI L. & ZAKAR E.: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek vadméh-közösségének hosszú távú változásai

TANÁCS L., KÖRMÖCZI L. & ZAKAR E.: VADMÉH-KÖZÖSSÉGEK 213 ökológiai amplitúdójú fajok voltak a legjelentősebbek a közösségen belül (TANÁCS 1986, 1992, TANÁCS és BENEDEK 2004). A rajzásidő szerinti értékelésben a hosszú rajzásidejü, bivoltin fajok közösségen belüli aránya jelentősen emelkedett. Úgy tűnik, hogy az Andrena, Halictus és Lasioglossum fajok aránya jelentősen növekedett 2006-07-08-as gyűjtések során a 1977-78-79-es felvételezésekhez viszonyítva. Az Andrena morio Brullé (1,03%), A. ovatula (Kirby) (2,57%), Halictus quadricinctus (Fabricius) (1,13%), H. simplex Blüthgen (1,54%), Lasioglossum calceatum (Scopoli) (6,28%) és a L. malachurum (Kirby) (4,12%), L. rufitarse (Zetterstedt) (1,34%) fajok sűrűsége jelentős a hosszú rajzásidejű bivoltin csoporton belül. Valószínű, hogy e fajok jól tudtak alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez. E rajzási csoport fajai génbankot is képezhetnek a közeli lucernások és egyéb pillangós szálastakarmányok virágmegporzásában (BENEDEK 1968, TANÁCS és BENEDEK 2004, TANÁCS et al., 2009). Tehát gazdaságilag nagyon jelentős fajok. A közepes rajzásidejü vadméhek esetében a Megachile laechella Curtis (19,03%) dominanciája nagyon jelentős, majdnem egyötödét képezte az állománynak. Ezen kívül fontos közepes rajzásidejű állományalkotók a Pseudapis diversipes (Latreille) (6,69%), Megachile rotundata (Fabricius) (1,75%), Osmia caerulescens (Linnaeus) (1,34%), Pseudapis femoralis (Pallas) (1,13%). E fajok közül több faj nagyon fontos lucerna megporzó (TANÁCS és BENEDEK 2004, TANÁCS et al., 2009). Sajátságos összefüggést lehetett megállapítani a klímaváltozás, valamint a déli-, délkeleti eredetű faunaelemek felszaporodása, sűrűségnövekedése, illetve az eremophil fajok arányának a növekedése között. E jelenségek velejárója az, hogy több nagyon ritka, ritka faunaelem megjelent, de csökkent a gyakori fajok aránya. E trendek magyarázhatók az adott terület talaj vízcsökkenésével, ebből kifolyólag a nektárt- és pollent termelő virágos növény borítottságának a mérséklésével, amely okok következtében komoly zavarok mutatkoztak a vadméhek ivadékgondozásában, illetve egyes fajok megmaradásában. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki Józan Zsolt tanár úrnak a munka végzése és a dolgozat megírása folyamán nyújtott segítségéért.