Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VI. - Natura Somogyiensis 19. (Kaposvár, 2010)

TANÁCS L., KÖRMÖCZI L. & ZAKAR E.: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek vadméh-közösségének hosszú távú változásai

208 NATURA SOMOGYIENSIS rán 13 faj, 12,75%; ponto-kaszpi-mediterrán 4 faj, 3,92%; pontomediterrán 2 faj, 1,96 %, pontuszi 1 faj, 0,98%), összesen 35,30%-nak mutatkozott, a közösség majdnem egyharmadát képezve. d.) Apoidea közösség klíma-türőképesség szerinti értékelése a 1977-78-79-es és a 2006-07-08 as vizsgálatok során (3. táblázat). A szűkebb melegkedvelő fajoknak a közösségen belüli aránya az 1977-78-79-es szintről (8,82%) 29 év múlva majdnem a duplájára (17,02%) növekedett. A gyarapodás mértéke 8,20%. E csoportba tartoznak egyes Halictus, Lasioglossum, Pseudapis, Anthidium Tetralonia, Amegilla, Epeolus és Bombus genuszok fajai. Az euryök eremophil fajok közösségen belüli aránya csak kis eltérést mutat a két felvételezési periódusban. A széles melegkedvelő fajok aránya a közösségen belül 45,10% volt 1977-78-79-ben, míg 2006-07-08-ban 44,09%-nak mutatkozott. Az euryök eremophil fajok közösségen belüli aránya 1,01%-kal volt kisebb 2006-07-08-ban, mint 1977-7879-ben. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy mind a két vizsgálati periódusban a melegkedvelő (szűk melegkedvelő stenök eremophil és a tágabb melegkedvelő euryök eremophil ökológiai valenciájú taxonok) fajok aránya jelentős. E kettő csoport aránya az Apoidea közösségen belül 1977-78-79-ben 53,92%-nak mutatkozott, míg 2006-07-08ban 61,29% volt. A két melegkedvelő csoport együttes aránya az Apoidea közösségen belül 8,37%-kal növekedett 2006-07-08-ra, a 1977-78-79-es felvételezésekhez viszonyítva (3. táblázat). 1977-78-79-ben a hypereuryök intermedier fajok aránya az Apoidea közösségen belül 34,31% volt, míg ez 2006-07-08-ra ez 27,66%-ra csökkent. A hypereuryök intermedier fajok aránya 6,36%-kal csökkent 2006-07-08-ra. Széles ökológiai amplitúdójú, közömbös jellegű fajok aránya 29 év után közösségen belül mérséklődött. A szélesebb hidegtürő ökológiai valenciájú euryök hylophil fajok közösségen belüli aránya 2,19%-kal csökkent. 1977-78-79-ben ez az érték 11,77%, míg 2006-07-08-ban az arányuk 9,67% volt. e.) Az Apoidea közösség gyakoriság szerinti értékelése 1977-78-79-es és a 2006-0708-as vizsgálatok során (4. táblázat). A 1977-78-79-es gyűjtések során az Anthophora aestivalis (Panzer, 1801) mutatkozott nagyon ritka fajnak. Ez a vadméh közösség 0,98%-át képezte (TANÁCS 1982). Ezzel szemben 29 év múlva négy nagyon ritka faj fordult elő a vizsgált területen. Ezek voltak az Andrena nythemera Imhoff, 1866, A. oralis Morawitz, 1876, A. pyropygia Kriechbaumer, 1877, és a Halictus sajoi Blüthgen, 1923. E négy faj az Apoidea közösségnek 4,30%-át képezte. A növekedés mértéke 3,32%. A ritka fajok száma a 1977-78-79-es vizsgálatok során a közösségen belül 9 (8,82%), míg 29 évvel később 2006-07-08-as gyűjtések folyamán 10-nek (10,75%) mutatkozott. A korábbi felvételezésekhez viszonyítva 1,93%-kal növekedett vadméh közösségen belül, a ritka fajok aránya. Szórványosan előforduló fajok közösségen belüli aránya viszonylagosan közeli érték. 1977-78-79-es vizsgálatok során 41 faj 40,20%-nak, míg 29 évvel később 38 faj 40,86%nak mutatkozott a közösségen belül. 29 év távlatából szerény mértékben csak 0,66%-kal növekedett 2006-07-08-ra e csoport aránya közösségen belül. A gyakori fajok 1977-78-79-es felvételezések során 51 volt, amely 50%-át képezte a vadméh közösségnek, míg 29 év múlva ez az érték lecsökkent 40%-ra, amelynek közösségen belüli aránya 43,01%. Gyakori fajok hányada 2006-07-08-ra 6,98%-kal csökkent.