Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)
Határozókulcsok
MAGYARORSZÁG HANGYADARAZSAI - VELVET ANTS OF HUNGARY (MUTILLIDAE) 11 homokos, dombvidéki kötött talajos, hegyvidéki mészköves) lelőhelyekről került elő. A hímek előszeretettel táplálkoznak a vadmurok (Daucus carota L.) virágzatán. Méhek (.Anthophora-, Megachile- és Chalicodoma-fajok) élősködője. Ismert fogási időszak: V. 9-X. 25. Elterjedés: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna, valamint Kazahsztán -Pompás hangyadarázs Ronisia brutia (PETAGNA, 1787) 2 (1) Szárnyasok, hímek. A fejpajzs domború, közepén Y-alakú kiemelkedéssel, elöl, középen kissé kimetszett, felülete durván pontozott. A rágó hegyes, kétfogú (108. ábra). Az 1. csápostoriz valamivel rövidebb, mint a 2., amely rövidebb, mint a 3. Az 1. haslemez jól látható, hosszanti, hegyes éllel. A 2. hátlemez oldalai hosszú szőrfésűvel. A fej, a potroh, a tor alja és oldallemezei alul feketék, a tor felül (előhát, középhát, hátpajzs, szárnypikkelyek, áltorszelvény és az oldallemezek felső része) rozsdavörös, a csáp és a lábak sötét szurokbarnák. A fej, az előhát elülső része, a szárnypikkelyek és a potroh - a világos szőrfoltok kivételével - fekete, hosszú, felálló szőrökkel. A lábak és a potroh alsó részei világos (fehér), ritkás, felálló szőrökkel, amelyek a 2-6. haslemezek hátulsó szélén gyenge sávot alkotnak. Az 1. és a 2. hátlemez hátulsó szélén világos szőrsáv található, a 3. hátlemezt a világos szőrök teljesen befedik. A 2. hátlemez szőrsávja középen előrefelé, háromszög alakúan kissé megnyúlt. A szárnyak barnák, „füstösek", alig átlátszók (169. ábra). 8-16 mm. Ronisia brutia (PETAGNA, 1787) Tropidotilla BISCHOFF, 1920 A nőstények feje kissé szélesebb a tornál. Az 1. csápostoriz nagyjából 1,5-szer hoszszabb, mint a 2. Torpikkely nincs, farfedő van. A potrohon keskeny világos szőrsáv az 1-5. hátlemezeken látható. A hímek pontszemei kicsik. Az 1. csápostoriz alig valamivel rövidebb, mint a 2. Az alsó farfedő hosszanti éllel. A szárnyak erősen sötétek, „füstösek". A 2. potrohszelvény rozsdavörös. A genuszba 4 európai faj tartozik. Magyarországról egy faj került elő. 1 (2) Szárnyatlanok, nőstények. A fej i,l-l,2-szer szélesebb, mint a tor. A halánték hátrafelé szélesedik. A fejpajzs harántosan ívelt, a tövén tompa dudorral. A rágó hosszú, hegyes, a csúcsa felé fekete (76. ábra). Az áltorszelvény felső, hátulsó részén egy sor kis, pálcikaszerű kinövéssel, amelyek közül a középső a legnagyobb. Az 1. potrohszelvény rövidebb, mint amilyen széles, a hasoldalán kis, fogszerü nyúlvánnyal. A farfedő csúcsa kihúzott, a felületén sűrűn redőzött. A fej fekete, néha barnásvörös folttal a fejtetőn. A csápostorízek barnásvörösek, a csáp töve felé világosabbak. A tor rozsdavörös, oldalai gesztenyebarnák, de néha az egész tor sötét gesztenyebarna. A lábak is gesztenyebarnák, a lábfejek világosabbak. A homlok és a fejtető felálló, ritkás, sötét színű szőrökkel, és vöröses árnyalatú, barna, lesimuló szőrökkel. A tor felső részei ritkás, aranyos, lesimuló és felálló, fekete szőrökkel, a lábakon lévő szőrök világosak. Az 1-5. hátlemezek hátulsó szélei keskeny, világos szőrsávval, az 1. hátlemezen lévő szőrsáv gyakran kissé