Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KEVEY, B.: Töredékes cseres-tölgyesek a Zákányi-dombokon (Asphodelo-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)
Natura Somogyicnsis 17 15-34 Kaposvár, 2010 Töredékes cseres-tölgyesek a Zákányi-dombokon (Asphodelo-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) KEVEY BALÁZS 12 'Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, 2Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., Hungary, e-mail: keveyb@ttk.pte.hu K EVEY, B.: Turkey oak forest fragments of the Zákány Hills, SW Hungary. Abtsract: In this paper, the turkey oak forest fragments occurring in the Zákány Hills of SW Hungary arc described and characterized based on 10 phytosociological samples. The stands grow on pebbly hilltops covered with loess. Their species composition features subcontinental-submediterrancan and Illyrian influences: Anemone trifolia, Castanea sativa, Peucedanum verticillare, Polystichum setiferum, Primula vulgaris, Tamus communis. These forests are identified with the association Asphodelo-Quercetum roboris occurring in the sand hills and pebble hills in Transdanubia. Although to some degree these fragments represent transitional stands to the surrounding oak-hornbeam forests (Anemoni trifoliae-Carpinetum), they clearly differ in species composition. The association is classified into the suballiance Quercenion farnetto Kcvcy in Kevey ct Borhidi 2005 within the alliance Quercion farnetto I. Horvat 1954. Keywords: Syntaxonomy, Duna-Dráva National Park, submcditerranean deciduous forests. Bevezetés A Zákányi-dombok flóra- és vegetációkutatásának történetét korábbi közleményeimben (KEVEY 2008b, 2008c, 2009) már összefoglaltam. E táj cseres-tölgyeseire először Pócs Tamás akadémikus úr hívta fel figyelmemet. Bár töredékes, kevésbé tipikus állományokkal állunk szemben, cönológiai felmérésüket 1997. és 2000. évben elvégeztem. Mivel faji összetételük érdekesnek bizonyult, a felmérési anyagot közlésre érdemesnek találtam. Anyag és módszer A cönológiai felvételeket a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola ( BECKING 1957) hagyományos kvadrát-módszerével készítettem. Valamennyi mintaterületen két időpontban végeztem felmérést: tavasszal és nyáron. Olyan esetekben, amikor a tavaszi és a nyári borítási érték különbözött, a nagyobb értéket vettem figyelembe.
