Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
HORVÁTH, GY, WÁGNER E. & TÓTH, D.: A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken
HORVÁTH GY., WÁGNER E. & TÓTH D.: A PIRÓK, ERDEIEGÉR MOZGÁSMINTÁZATA 331 I. periódu s II. periódus 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 2005 ! 2006 | 2007 | 2008 | 2009 Bukkháti-erdö - gyertyános tölgyes (6E) Lankóczí-erdó - ógortigot (LE-1) Matlyító • doyrodíSit gyomtársulás (MT-1) Lsíikóczí-érdö - újraefdftsödó élóhély (LE-2) Matlyító • doyrodíSit gyomtársulás (MT-1) Kis-Balaton - üde magassásrét (KB-M1) MaMyc-tó • üde gyomtársulás (MT-2) Kis-Balaton - üde magassásrét (KB-M1) Mattyi-tó • dagradált mocsárrét (MT-3) Kis-Balaton - üde magassásrét (KB-M1) Kis-Balaton - kiszáradó magassásrét (KS-S1) Kis-Balaton - üde magassásrét (KB-M1) Kis-Balaton - űde magassásrét (KB-S2) Kis-Balaton - üde magassásrét (KB-M1) Kis-Balaton - üde magassásrét (KB-M1) Kis-Balaton - üde magassásrél (K8-S3) Kis-Balaton - kiszáradó magassásrét (KB-54) Kis-Balaton - gyomosodó magassásrél (KB-S5) Kis-Balaton - kiszáradó magassásrét (KB-SS) 1. ábra: A vizsgált területeken végzett csapdázás kronológiai táblázata 7 0 0-tól, és este 19 0 0-tól, így egy 5 napos periódus alatt 9 csapdaellenőrzésünk volt. A csapdázások során feljegyeztük az állat nemét (nőstényeknél graviditást, laktálást is feltüntetve), korát, tömegét, csapdaszámát és egyéni kódját, amennyiben szükséges volt a határozáshoz, fontos testméret paramétereket is mértünk. Az állatok egyedi jelöléséhez a lábujjak tetoválását alkalmaztuk. Statisztikai módszerek Fogási adatainkat Access adatbázisban tároltuk. A szétterjedési mintázat értékeléséhez a fogási adatokból három paramétert számoltunk. A migrációs indexet (1), amit a kvadrátok széleiben (a csapdaháló szélső sorai) megfogott egyedek és a teljes kvadrátban megfogott egyedek számának hányadosával adtuk meg. A migrációs-index számításánál azt feltételeztük, hogy a szegélyhatás („edge effect") értelmében a széleken megfogott példányok migrans egyedek voltak, melyek feltehetően a kvadráton kívüli területekről jelentek meg a mintaterületen, illetve elhagyták a csapdahálóval lefedett területet. A vizsgált területeknél a mintavételi kvadrátok élei szegély területre (pl.: erdőszegély, útmenti töltés, csatorna menti szegélytársulás) vagy annak közvetlen szomszédságába estek. Ennek megfelelően a szétszóródást jellemző paraméterként adtuk meg a pirók erdeiegér szegélytől mért szétterjedési távolságát (m) (2). Ezt a távolságot úgy határoztuk meg, hogy a kitüntetett szegélyekre eső csapdasorokhoz viszonyítva adtuk meg a belső, homogén területeken megfogott egyedek távolságát. Az így regisztrált elmozdulási távolságokat az adott mintavételi területre és az adott monitorozási évre átlagoltuk. Harmadik paraméterként a visszafogott egyedek elmozdulási távolságait számoltuk (m). Ehhez a fogás-visszafogás adatok alapján azokat az egyedeket használtuk fel, melyeket minimum kétszer, vagy kettőnél többször megfogtunk, így az i-edik és az i+l-edik időpontban regisztrált térbeli koordináta között megkaptuk az egyed elmozdulási vektorát. A visszafogott egyedek elmozdulási vektorainak előállítását, illetve a vektorok által meghatározott távolság értékeket a Biotas 1.02 program felhasználásával kaptuk meg. Az utóbbi két távolság paraméter értékeit a kvadrátok eltérő mérete miatt 10 m-re standardizáltuk. Mindhárom paraméter esetében, mind az első, mind a második periódus adatai alapján nem paraméteres Kruskal-Wallis-teszttel vizsgáltuk a szétterjedést jellemző paraméterek élőhelyek függvényében feltételezett különbségét.
