Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KÖRTÉSI, G. & MOLNÁR, T G.: Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)
302 NATURA SOMOGYIENSIS azonban teljesen kiszáradt, míg a következő (2009) évben már májusban teljesen száraz volt. A völgy kiszáradása után ezen a területen is láthatóvá vált a vadjárás nyoma. Források: A másik nagyobb számban vizsgált élőhely típust a források alkotta időszakos vizek jelentették, de a vizsgált területek között akadt egy forrásláp (Ölle-völgy) is. A források között szerepelt a Pölöskei-völgyben található Jazina-forrás, valamint a Dennai-erdőben található Mátyás-kút és Feneketlen-kút, mely utóbbi a felmérés egész ideje alatt állandó vizűnek bizonyult. Mocsárrét: Az utolsó bejárt élőhely típust a Lipótfa mellett elhaladó kerékpárút szélén található 30-40 cm-es vízmélységű mocsárrét jelentette, melyben mocsári sásos, valamint gyékényes rekettyefuzes foltok keveredtek. Mindegyik élőhelyen a nappali vizuális keresés módszerét alkalmaztuk, mert minden élőhely típuson alkalmazható, és a legtöbb kétéltű esetében hatékony. A vizuális keresést egy élőhely esetében (Szántóföld szélén vízgyűjtő) kijelölt pontról tudtuk elvégezni (passzív módszer), mert az egész vízfelületet beláttuk (Kiss 2007). A vizuális keresést kiegészítettük továbbá a nappali, és szürkület után, hang alapján végzett kereséssel is. A vizuálisan észlelt lárvaállapotú (gőte), valamint kifejlett békák egyedeit hálózással kíséreltük meg befogni. Az így befogott békák testhosszát, a hátsó végtag hosszát (comb + lábszár + boka + láb hossza), valamint az állatok teljes hosszát (test + hátsó végtag hossza) lemértük (DELY 1967 alapján). Gőték esetében a befogott példányok teljes hosszát, testhosszát, farokhosszát, valamint a mellső és a hátulsó végtagok hosszát jegyeztük fel DELY (1967) alapján). Az adatok statisztikai értékelését az SPSS for Windows 11.5 programcsomag segítségével végeztük. Az élőhelyenkénti és évenkénti összehasonlításokat egytényezős varianciaanalízissel (One-Way ANOVA) végeztük. Eredmények és értékelés A2008-2009-es évek tavasztól őszig terjedő időszakaiban összesen 6 kétéltű faj, valamint a Rana complex fajcsoport előfordulását sikerült bizonyítanunk a Zselici TK. időszakos vizeiben. A felmérés során legnagyobb arányban a Bombina variegata, valamint a Rana complex fajcsoport egyedeivel találkoztunk. A befogott kétéltűek közül a Bombina variegata (N=147), valamint a Rana dalmatina (N=21) egyedek vizsgált paraméterein (test-, hátsó végtag-, teljes hossz) statisztikai számolásokat végeztünk. Mindkét faj esetében összehasonlítottuk az egyes élőhelyeken, illetve az egyes években befogott egyedek vizsgált hosszparamétereit. Korábbi felmérésekkel történő összevetés MARIÁN (1998) a Zselicben végzett 6 éves kutatása során, 12 kétéltű faj (a hazai fajok két harmada) előfordulását mutatta ki (24 felmérési pont). A Salamandra salamandra, valamint a Rana temporaria hiányát a nem megfelelő klimatológiai és hidrológiai viszonyoknak valószínűsítette. MAJER (2001a) összegezte a megyéből addig leírt fajokat, valamint a korábban leírt 12 fajon túlmenően a harmadik zöld vízibéka fajt, a Rana lessonae előfordulását is igazolta. Legutóbb KOVÁCS (2009) végzett felmérést a Zselic dél-keleti részén található Gyűrűfű térségében, ahol többféle élőhelytípust vizsgált. Az 1
