Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája - Natura Somogyiensis 16. (Kaposvár, 2010)

A terület körülhatárolása és felosztása

TÓTH S.: A DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG ÉS KÖRNYÉKE SZITAKÖTŐ FAUNÁJA 19 A vizsgált terület körülhatárolása és felosztása Magyarország természetföldrajzi tájfelosztása az idők folyamán kisebb-nagyobb mértékben változott, de alapvetőnek ma is Bulla Béla (BULLA 1960), Marosi Sándor és Somogyi Sándor (MAROSI & SOMOGYI 1990), valamint Pécsi Márton és Somogyi Sándor (PÉCSI & SOMOGYI 1967) klasszikus felosztását tekinthetjük mérvadónak. A jelen kötet a Dunántúl déli felének nagy részét magában foglaló Dunántúlidombság, valamint a többé-kevésbé szervesen hozzá kapcsolódó dunántúli, illetve természetföldrajzi szempontból már az Alföld részét képező, de még a Duna vonalától nyugatra eső tájegységek szitakötő faunájának feldolgozását tűzte ki célul. Pécsi Márton és Somogyi Sándor (PÉCSI & SOMOGYI 1967) beosztását és számozását követve a következő közép- és kistájak tartoznak témánk keretébe: (PÉCSI & SOMOGYI 1967 nyomán) A szitakötők szempontjából vizsgált táj részletesebb természetföldrajzi leírása nem indokolt. A területre általánosságban a mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlat jellemző. Ezen belül csupán kisebb különbségek, illetve átmenetek tapasztalhatók, részben a tengerszint fölötti magasság viszonylag kis eltérései, részben az északi és déli, valamint keleti és nyugati kis távolságából adódóan.