Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája - Natura Somogyiensis 16. (Kaposvár, 2010)

A fajok és lelőhelyadatok felsorolása

102 NATURA SOMOGYIENSIS 62. ábra: Az Aeshna grandis lelőhelyei Aeshna grandis (Linnaeus, 1758)- Nagy acsa Előfordulása: Nyugat-szibiriai faunaelem, Európának a nyugati, középső és északi területein, Szibériában pedig a Bajkál környékén él. Európa számos országában gyakori, Magyarországnak viszont kevés helyéről, a Dunántúl néhány pontjáról (Dráva mente, Őrség, Zalai-dombság, Hanság, Szigetköz) ismerjük (AMBRUS et al. 1992). A vizsgált területen egyelőre nem rendelkezünk adatával a Duna menti-síkságról, valamint a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidékről. A Balaton-medencében a tihanyi Külsőtónál előkerült egyetlen példányáról (TÓTH, 1990a, 1990b) feltételezhető, hogy esetleg csupán kóborlás közben vetődött oda (62. ábra). Irodalmi adatok: 4, 37, 39, 45 (1. táblázat). Lelőhelyeinek száma összesen: 8 Lelőhelyeinek száma kistájak szerint: BES (2), BME (1), DRS (2), KÜS (1), MEF (1), ZAD (1). UTM hálómezők szerinti előfordulása: 10><10 km (8), 5*5 km(8), 2,5><2,5 km (8). Jellemzése: Két, vagy esetleg több évig fejlődő lárvája valószínűleg elsősorban állóvizek, tavak, holtágak lakója, de előfordulhat lassan áramló vizű csatornákban is. Imágói későn, többnyire csak június-júliusban jelennek meg és ősz elejéig repülnek. Lelőhelyei: Lárva: Vájás-tó: 1997.06.17., 1 L, TS - Virág-tó: 2009.05.25., 2 L, TS. Imágó: Attala-Inámi-tavak: 2000.07.12, IS, TS - Mattyi-tó: 1995.07.03, 1?,TS.