Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
3. VIDRAPOPULÁCIÓK: GENETIKAI MINTÁZAT, SŰRŰSÉG ÉS MONITOROZÁS - 3.4. Eredmények
6. táblázat: Eurázsiái vidra állományokban végzett molekuláris genetikai vizsgálatok néhány általános paraméterének összegzése Terület Minta N Lókusz iyH„ All. A Forrás Nagy-Britannia. Írország, Németország Sz 32 ! 3 n/0,55 6,69 Dallas és Piertney ( 1998) Dánia Sz, M 1 24 9 0,46/0,43 3,89 Pertoldi et al. (2001) Anglia, Wales, Skócia Sz 618 12 0,55/n 7,08 Dallas et al. (2002) (és északi brit szigetek) Anglia Sz, H 122 7.-9. 0,54/n 5,11 Dallas et al. (2003) Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország, Litvánia, Sz, E 102 1 1 0,74/0,55 8,09 Randi et al. (2003) Dánia, Németország, Svédország, Franciaország Németország Sz H, 59 6 0,65/0,63 5,30 Kalz et al. (2006) Norvégia, Svédország Sz, M 114 6 0,65/0,65 8,50 Arrendal et al. (2004) Taj van H 38 7 0,61/0,76 3,86 Hung et al. (2004) Csehország Sz, H 132 10 0,53/0,51 4,50 Hájková et al. (2007) Szlovákia Sz, H 65 10 0,59/0,55 4,70 Hájková et al. (2007) Magyarország, Dráva mente II 17 9 0,68/0,53 5,00 Lanszki et al. (2008) Magyarország, halastavak II 33 9 0,64/0,60 4,11 Lanszki et al. (2005 2008) Magyarország, mind Sz, H 117 9 4,94 Lanszki 2005 Megjegyzés: minta típusa: Sz - szövet, M - múzeumi minta (pl. csont), H - hullaték (és anális váladék), E egyéb (pl. szőr, vér); N - vizsgált mintaszám, Lókusz - vizsgált mikroszatellit lókuszok száma; H e /H 0 - várt és számított heterozigozitás, n - számított érték nem állt rendelkezésre; Atl. A - átlagos alléiszám. szerek eredményességét és a megbízhatóságát. A drávai felmérésben hagyományos hullatékfelmérés viszonylagos előnye a genetikai módszerhez képest az alacsonyabb költségfelhasználás volt (0,8 vs. 25,5 EUR/minta, LANSZKI et al. 2008). A vizsgálati területünk a Dráva, mint ökológiai folyosó kb. 80 km-es szakaszára terjedt ki, mely önmagában is különböző típusú élőhelyek láncolata. Megállapítható, hogy a vizsgált folyószakasz mentén egymással kapcsolatban álló "vidrapopulációk" élnek. Az élőhelyek közötti „átjárhatóság" nemcsak valószínűsíthető, pl. földrajzi értelemben (a Dráva ökológiai zöldfolyosó, mintegy a vidrák migrációs országútja), hanem az alkalmazott genetikai módszerrel kimutattuk a populációk közötti genetikai kapcsolatot. Tapasztalatunk szerint miközben nem volt jelentős összefüggés a genetikai és a földrajzi távolságok között, az egyes vizsgálati helyszínek vidrapopulációi közötti genetikai távolságok alacsonyak voltak, ugyanakkor egyetlen vidrát sem tudtunk kimutatni két helyszínen. A területek vidra léptékben való közelsége miatt azonban nem zárható ki a különböző helyszíneken azonosított vidra egyedek találkozása. A fentiek alapján egyik vizsgálati helyszínen sem határolható le külön populáció (vagy metapopuláció). Az eredményeinket befolyásolhatta a viszonylag alacsony mintaszám, a sikeres DNS kivonás aránya (14,1%), ami DALLAS et al. (2003) vizsgálatában (19,7%), és KALZ et al. (2006) vizsgálatában is magasabb volt (24,1%). Előfordulhat, hogy a vizsgált vidrák többsége „átutazó" volt (KALZ et al. 2006), mely csak keresztül haladt a területen, vagy a szétterjedés során távolabbi helyre tartott. Egyetlen éjszaka alatt a vidra anya a kölykével akár 7 km-t is megtehet, amint azt ERLINGE (1968) Svédország déli területein tapasztalta. Skóciában 20 kilométeres éjszakai utat (JENKINS 1980), a hozzánk földrajzilag és környezeti adottságaiban sokkal közelebb álló Csehországban 6,2-11,0 kilométeres utat írtak le (DULFER et al. 1998). A vidra mozgáskörzete Svédország déli területein nyomkövetés alkalmazásával 0,7-1,0 km 2 (ERLINGE 1968), illetve Csehországi rádiótelemetriás vizsgálat szerint 1,2-2,6 km 2 (DULFER et al. 1998). A mi vizsgálati területünk nagyobb, mint egyetlen vidra mozgáskörzete, de nem feltétlenül elég nagy ahhoz, hogy „alpopulációkaf ' különítsünk el, amikor tekintetbe vesszük a génáramlást és a gének szétterjedését is. A mikroszatellit lókuszok analízise alapján kapott általános paraméterek, mint például
