Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.3. Eredmények

ráció (MANCOVA, F 261 =2,22, P<0,05) és a réz koncentráció (F 26 i= 2,26, P<0,05), mint a többi mintában (15. táblázat, 108. ábra). Ebben az esetben legalacsonyabb kon­centráció értékeket a Balaton környékéről származó vidramáj mintákban találtunk. Legmagasabb cink és ólom koncentrációkat a Tisza és a Duna közeléből származó vid­rák májában mértünk. Érdekes, hogy legmagasabb kadmiumkoncentrációt pedig a kisebb folyókból származó vidra májmintákban találtunk. A legalacsonyabb koncentrá­ció értékeket ezen három fém esetében is a Balaton környékéről származó mintákban mértük, de ezek esetében a területek közötti különbség nem volt statisztikailag alátá­masztható (P=0,350-0,662, 15. táblázat). Érdekességként említjük, hogy a természetvé­delmi oltalom alatt álló Kolon tavon (Duna-Tisza köze), egy vidratámadásban elpusztult vidrában három fém (Hg, Cu, Zn) koncentrációja is 2-3-szorosa volt az átlagnak. A fémek vidra májban mért koncentrációja jellemzően növekedett az állatok kondíci­ójának romlásával (a kondíció index csökkenésével). A két tulajdonság közötti nem szoros, de negatív összefüggés a higany, a réz és a cink esetében statisztikailag alátá­masztható volt (15. táblázat), míg az összefüggés az ólom (P=0,209) és a kadmium (P=0,835) esetében nem volt szignifikáns. Pozitív összefüggést találtunk (16. táblázat) a higany és a réz, a higany és a cink, a higany és a kadmium, a réz és a cink, valamint a cink és az ólom vidra májmintákban mért koncentráció értékei között. Különböző szövetek fémkoncentrációi A különböző szövetekben mért koncentráció értékek közlése az irodalomban található adatokkal történő összevetés szempontjából lehet érdekes. Előfordult, hogy a vidrákból nem tudtunk májat, vagy vesét vizsgálni (pl. erősen sérült, hiányos példányokból) ezek esetében a combizmot mintáztuk meg. A májhoz viszonyítottuk a más szervekből szár­mazó szövetminták fémkoncentrációit (17. táblázat). A higany szöveti koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt a májban, mint a vesében (t 108 =4,73, P<0,0001 ), és nagyobb volt a májban, mint az izomban (t 9 =3,94, P<0,001). A réz szöveti koncentrációja szigni­fikánsan nagyobb volt a májban, mint vesében (ti 08 = 14,32, P<0,0001), és nagyobb volt a májban, mint az izomban (19=4,23, P<0,001). A cink szöveti koncentrációja szignifi­kánsan nagyobb volt a májban, mint vesében (t 107 = 12,68, P<0,0001), nem volt szignifi­káns eltérés a májban és az izomban mért értékek között (t 8 =l,64, P=0,136). Az ólom szöveti koncentrációja nem különbözött lényegesen a májban és a vesében (t Q =0,29, P=0,781), hasonlóképp a májban és az izomban sem különbözött (t ]0 =0,29, P=0,781). A kadmium szöveti koncentrációja a vesében nagyobb volt, mint a májban (t 9 =3,01, P<0,05), a májban nem volt szignifikánsan nagyobb, mint az izomban (t 9 =2,14, P=0,061). 16. táblázat: Hazai vidrák májában (n = 111) mért fémkoncentrációk és a kondíció index összefüggése (adatok: LANSZKI et al. 2009) Tulajdonság Spearman korreláció (r s ) Tulajdonság Hg Cu Zn Pb Cd Kondíció index -0,198* -0,208* -0,390** -0,120 -0,020 Cu 0,400*** Zn 0,356** 0,420*** Pb 0,069 0,146 0,307** Cd 0,363*** 0,004 0,070 -0,103 Megjegyzés: az összefüggés szignifikáns: *P<0,05, **P<0,()1, ***P<0,001.

Next

/
Oldalképek
Tartalom