Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.3. Eredmények
mára volt lehetőség egyidejű táplálkozásra. A nőstény vidra ivari ciklusa 40-45 nap. Vemhességi ideje, a számos más menyétféléhez hasonlóan viszonylag hosszú: 61-71 nap (STUBBE 1989, REUTHER 1993). Az eurázsiai vidránál nincs késleltetett implantáció. (THOM et al. 2004). A kölykök csukott szemmel jönnek világra, testhosszúságuk 10-12 cm. Tejfogak a kölykezést követő 16. napon törnek elő, a kölykök szemei 15-41 nap után kezdenek kinyílni (REUTHER 1993). Szilárd táplálékot a 21-73. napon vesznek fel először. Teljes felnőttkori testméreteiket kétéves korukra érik el. A fajra jellemző hosszú kölyöknevelés gátolja a vidra anya következő ivarzását (SIDOROVICH és TUMANOV 1994), de a táplálékforrás összességében nem korlátozó tényező olyan mértékben, hogy az a szaporodás szezonális jellegét okozná. Ezt támasztja alá, hogy az elpusztultán gyűjtött fiatal vidrák kora alapján, a kölykezések többsége ugyan tavasszal és nyáron történt de téli kölykezés is előfordult. A vizsgálatunk során találtunk olyan elgázolt vidraanyát, mely rövidesen világra hozhatta volna a kölykeit. f) Toxikus anyagok feldúsulása Fémkoncentrációk A vidrák májában mért fémkoncentráció értékeket a 15. táblázat foglalja össze. Az ólom kivételével a nőivarban találtunk magasabb szöveti koncentráció értékeket (15. táblázat, 108. ábra), az ivarok közötti különbség azonban csak a cink esetében volt szignifikáns (MANCOVA, F 26 ,=6,52, P<0,05). A kor értékelésénél (15. táblázat, 108. ábra), a viszonylag kis mintaszámmal reprezentált fiatal (juvenilis) és 1-2 éves (subadult) korcsoportokat összevontuk. Az aduit vidrák májában szignifikánsan magasabb volt a higanykoncentráció (MANCOVA, F 2 6 )=6,00, P<0,05) és a kadmiumkoncentráció (F 26 j = 11,32, P<0,01), mint az összevont, fiatalabb vidrákból álló korcsoportban. Ugyanakkor a fiatalabb vidrák májában volt magasabb a cinkkoncentráció (F 26 j=6,45, P<0,05). A réz és az ólom szöveti koncentrációja nem szignifikáns mértékben, de az összevont fiatal vidra korosztályban volt magasabb (P=0,785 és P=0,352, 15. táblázat). Egyes fémek esetében nagyon érdekes területi összefüggést találtunk. A Duna közvetlen közeléből származó vidrák májában szignifikánsan magasabb volt a higanykoncent15. táblázat: Átlagos fémkoncentrációk hazai vidrák májában (n=lll) (adatok: LANSZKI et al. 2009) Hg Cu Zn Pb Cd Főátlag±SE a 3,85±0,54 23,84±1,25 99,75±5,55 0,213±0,030 0,150±0, Terjedelem b nd-29,54 nd-76,20 41,49-368,13 nd-1,383 nd-1,168 Meghatározási tartományon belül, % 96,4 98,2 100,0 48,6 56,8 Ivar c 1,26 3,30 3,48* 0,035 0,069 Korcsoport L 1,16* 6.32 17,91* 0,117 0,082** Élőhely /terület/ 0 5,87* 14,76* 19,25 0,193 0,163 Megjegyzés: a mg/kg száraz súly, nem kimutatható, c a közölt adatok a vizsgált tényezőkön (ivar, korcsoport, terület) belül, az egyes csoportok közötti különbséget jelentik, * a csoportok közötti különbség szignifikáns: *P<0,05, **P<0,01.
