Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.3. Eredmények

50 40 • 0 I 1 0 1 2 3 4 Placentahegek száma n 13 2 12 4 104. ábra: Aduit vidrák placentaheg szám szerinti eloszlása (adatok: LANSZKI et al. 2008) Magzatokat két esetben találtunk a méhszarvakban. Az egyik nőstény vidrának három magzata lehetett (áprilisi elgázolás: bal oldali méhszarvban 1, jobb méhszarvban 2, de a jobb oldali méhszarv hiányos volt). A másik nőstény kettő magzattal volt vemhes (júniusi minta, magzatsúlyok: 87,9 g és 92,3 g), ezt a kölykezés előtt gázolták el. Egy esetben egy régi, mumifikálódott magzatot találtunk (szeptemberi minta). Egy placentaheg (feltételezve egy kölyök) 6,2%-ban, két placentaheg, ill. magzat 37,5%-ban, három placentaheg, ill. magzat 12,5%-ban, és négy placentaheg 3,1%-ban fordult elő. A méhszarvakban számlált (ténylegesen előfordult, vagyis a korábban nem vemhesültek nélkül) placentahegek, illetve embriók száma szerinti eloszlást a 105. ábra szemlélteti. A korábban kölykezett, vagy vemhes nőstényeket alapul véve (n=19 egyed) 2,21 ±0,16 placentaheg fordult elő. A vadon élő vidrapopulációban a kölykezési alomszám tehát leggyakrabban kettő és három között lehet. Placenta\ heg \ • 1 • 2 • 3 • 4 105. ábra: Hazai vidrák alomszám szerinti eloszlása (placentahegek és magzatok száma alapján) (adatok: LANSZKI et al. 2008)