Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.3. Eredmények

A gyomortartalom súly értékelésekor háromtényezős variancia analízist (MANOVA) alkalmaztunk, ahol függő tényező a gyomor súlya, független tényező az évszak, az ivar és a korcsoport volt. Az üres és a nem üres gyomrok évszakonkénti eloszlása közötti különbségeket Chi­négyzet próbával teszteltük. A két fő mortalitási ok csoport (gépkocsi gázolás, illetve egyéb ok) vidráinak kondíció indexe, illetve zsír depozíciója közötti különbséget ivaronként kétmintás t-próbával értékeltük. Vizsgáltuk, hogy van-e különbség a sérülésekkel (talp- illetve karomsérülés) rendelke­ző és a nem sérült vidrák testtömege, kondíció indexe, vagy zsírdepozíciója között. Erre kétmintás t-próbát alkalmaztunk. A talp- illetve karomsérülések ivartól függő eloszlása közötti különbségeket Chi­négyzet próbával vizsgáltuk. A páros belső szervek esetében a két szerv átlagsúly adatát használtuk a számolások­ban. A belső szervek súlyának értékelése érdekében a kis létszámú fiatal (juvenilis) és a subadult csoportokat összevontuk. Az aduit korosztályban vizsgáltuk egyes belső szervek, így a szív, a máj, a lép, a tüdő, a vese, a mellékvese és a csecsemőmirigy súlyindexe esetében az ivarok közötti különb­ségeket, amelyhez kétmintás t-próbát alkalmaztunk. Ivaronként az aduit és a fiatalabb (összevont juvenilis és subadult) korosztályok között, kétmintás t-próbával vizsgáltuk az egyes belső szervek, így a szív, a máj, a lép, a tüdő, a vese, a mellékvese és a csecsemőmirigy esetében a különbségeket. Lineáris regressziót alkalmaztunk a heresúly és a testtömeg, továbbá a kondíció-index és a heresúly közötti összefüggés vizsgálatára. Egytényezős variancia analízissel vizsgáltuk hímivarban a gonado-szomatikus index (GSI, heresúly (g) / testtömeg (kg)) évszakonkénti adatai közötti különbséget. Többváltozós kovariancia analízist (MANCOVA) alkalmaztunk a vidra májban mért fémkoncentrációk értékelésekor, ahol fix tényezők az ivar, a korcsoport (aduit és fiata­labb csoport) és a terület, kovariáns a kondíció index volt. Spearman korrelációval vizsgáltuk a májban mért fémkoncentráció értékek és a kon­díció értékek közötti összefüggés szorosságát. Az adatok értékelése SPSS 10.0 (1999) statisztikai program felhasználásával történt. 4.3. Eredmények a) Morfológia Életkor, ivar szerinti eloszlás A testméretek, a fogváltás és a fogazat jellemzői alapján a vizsgált 150 vidra döntő többsége a hímivarban aduit volt, míg a nőivarban jelentős arányban előfordultak subadult példányok is (98. ábra). A nőivarban egy nem meghatározható korú példány szerepelt, továbbá három példány ivara ismeretlen (csak belsőségeket kaptunk vizsgálat­ra). Testtömeg, testméretek A testtömeg mérésre alkalmas hímivarú és nőivarú vidrák testtömeg kategóriák szerin­ti eloszlását a 99. ábra szemlélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom