Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.3. Vidrafelmérési módszerek

1 - száraz töredezett hullaték, 2 - száraz ép, 3 - friss (friss, ill. jelölő váladék). Továbbá közölni kell a korábbi felmérés körülményeihez képest bekövetkezett változást, illetőleg, hogy mesterséges ürítőhelyet létrehoztak-e az adott ponton. Javasolt, hogy az adatfeldolgozás GIS (geographical information system, térinformatikai rendszer) alkalmazással történjen, melynek során a kedvező és a kedvezőtlen helyeket kell feltüntetni. Az értékelésben össze kell hasonlítani a vidra előfordulása szempontjából pozitív helyszíneket a korábbi felmérések eredményeivel. A pozitív és a negatív irányú változásokat is ellenőrizni kell, de a negatív változásokkal külön kell foglalkozni. 10%-nál jelentősebb csökkenés esetén külön statisztikai értékelés szükséges. Jelentős csökkenés esetén vizsgálni kell, hogy ez a felmérésben bekövetkezett változásokra vezethető-e vissza (pl. extrém szárazság, nagy esőzés, magas vízállás). Ha ezek a tényezők kizárhatóak, további lépések szükségesek. A vidrafelmérés során az élőhely állapotát is értékelni kell. Tekintettel arra, hogy a vidra meglehetősen toleráns az élőhellyel szemben, elsősorban a táplálékellátottság (mint kulcstényező) megállapítására kell figyelmet fordítani. Ennek érdekében közvetlen felmérés pl. halászati, próbahalászati, halmonitorozási adatok szükségesek. Továbbá közvetett mérések (az adatokhoz való hozzájutás) is fontosak, így pl. a vízáramlás és a vízminőség mérése. A German Association for Otter Protection és az lUCN/SSC Otter Specialist Group közös ajánlása alapján elkészített Információs Rendszer Vidra Felmérésekhez (Information System for Otter Surveys - ISOS) széleskörű adatgyűjtésre és értékelésre épül (REUTHER et al. 2000). Tekintve, hogy a hazai esettanulmányban (LANSZKI és HELTAI 2005, LANSZKI 2007, 2008a, 2008b) alapvetően ezt a módszert alkalmaztuk, itt csak röviden ismertetjük. Alapadatok • A helyszín száma (kódja), a felmérés sorszáma (adott időszakban: 1., 2.), a felmérés időpontja. • A felmérés adatai: - felmérés típusa (országos, vidra védelmére kijelölt Natura 2000-es terület, regionális, irodalmi adat, egyéb terepi bizonyítás, stb.), - adatok felhasználhatósága (korlátlanul, csak felmérőknek, csak kutatóknak, csak belső: pl. mert fokozottan védett faj). A felmérő hely vagy terület leírása • Hely: ország, egyéb beosztás (megye, régiójárás, NP igazgatóság, földrajzi egység, stb. • Földrajzi koordináták: GPS mérés (milyen beállítással) fok, perc, UTM koordináta, stb. • A vízrendszer illetékessége (pl. Vízügyi Társulat, stb). • A víz/élőhely típusa, pl. kisebb tó (hobbi tó, haltelelő tó m

2-ben), nagyobb tó (pl. halastó hektárban), víztározó (ha), folyó, árok, csatorna (szélesség m-ben), láp, egyéb. • Tengerszint feletti magasság, időjárási viszonyok a felméréskor és a megelőző két hétben. • Vízszint: áradás, magas, normális/átlagos, alacsony, extrém alacsony, állóvíz foltok, kiszáradt, stb. • Híd típusa, alakja: a) vízfolyás mindkét partján széles szárazulat a híd alatt (kiszálló helynek alkalmas padka, ami lehet beton, föld, homok), amely normál vízszint esetén szárazon marad, és tartó oszlopok is megtalálhatók, b) mindkét oldalon padkás, c) csak egyik oldalon padkás, d) nincs padka a normál vízszintnél, nem lehetséges az átgyalogolás,