Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények
halat csak a Somogyudvarhelyi területen fogyasztottak, melyek aránya éves szinten 0,5%-ot tett ki. A hal guildek vonatkozásában szintén szoros összefüggés állt fenn az esetszámok és biomassza számítási adatok között (r s =0,981, n=19, P<0,0001, ill. r s =0,945, n=13, P< 0,0001, a két terület sorrendjében). A Középrigóci tavakon szinte kizárólagosan (98%ban) euritop halakkal (202b. ábra), míg a Somogyudvarhelyi tavakon főként (61,6%ban) stagnofil guildbe sorolt halakkal táplálkoztak a vidrák, de ezek mellett jelentős arányban fogyasztottak az euritop hal guildből is (38,2%). A halak honossága szerint is szoros összefüggés állt fenn az esetszámok és biomassza adatok között (r s =0,956, n=15, P<0,0001, ill. r s =0,907, n=2, P<0,0001, a két terület sorrendjében). Mindkét területen meghatározó volt (76,8%, ill. 74,4%o) az idegenhonos halak fogyasztása (202c. ábra). Megvitatás. Az elsődlegesen fontos halak mellett, területtől függetlenül, a vidrák alacsony arányban fogyasztottak más táplálékféleségeket. Ezek az eredményeket hasonlítanak egyes hazai halastavakon (LANSZKI et al. 2001), vagy a Dráván kapott eredményekhez (LANSZKI és SALLAI 2006) és nagyban eltérnek például a lápokon (LANSZKI és SZÉLES 2006), vagy a holtágakon (LANSZKI és SALLAI 2006) kapott eredményektől. A két vizsgált tórendszeren a nagyarányú halfogyasztás azt jelzi, hogy a tavak halállománya nem ingadozott olyan mértékben, mint a halastavaké, ahol az őszi lecsapolásokat követően táplálékhiány lép fel, és a vidrák kisebb nettó nyereségű (szuboptimális) táplálékforrásokat, pl. kétéltüeket, ízeltlábúakat, madarakat kényszerülnek hasznosítani (pl. CHANIN 1985, MASON és MACDONALD 1986, CARSS 1995, KRUUK 1995, CLAVERO et al. 2001, LANSZKI 2002, JEDRZEJEWSKA et al. 2003). A természetvédelmi kezelés alatt álló Középrigóci tórendszeren sem haltelepítés, sem horgászat nem folyt. A tavak többsége mocsár jellegű élőhely, a legészakibb tóegység fokozottan védett magterület, melynek közelében található a Nagyberek. A nagyrészt vízinövényekkel borított tavak kedvező élőhelyet biztosítanak számos, a vidra számára szóba jöhető táplálék csoportnak, így kétéltűeknek, hüllőknek és madaraknak egyaránt. A tavak halállománya elsősorban a természetes szaporulatból pótlódik. Az ezüstkárász képezte az itt élő vidrák legfontosabb táplálékát, és tekintettel arra, hogy az ezüstkárászt a vidra preferálja (LANSZKI et al. 2001, LANSZKI és SALLAI 2006), a halkészletben is jelentős lehetett az invazív ezüstkárász aránya. A nagyarányú halfogyasztás és a minden évszakban viszonylag magas mintaszámok (201. ábra) arra utalnak, hogy a halkészlet elegendő volt vidrák állandó jelenlétének fenntartásához. Ezt a feltételezést támasztja alá a vizsgált időszakban végig lakott vidravár is. A Somogyudvarhelyi bányatavak, bár nemzeti parki területen vannak, horgászati hasznosítás (vagyis hobbitevékenység) alatt állnak, a tavakba elsősorban fogható méretű halakat telepítenek. A területen emberi jelenléttel együtt járó folyamatos zavarás tapasztalható, ami az időszakonként alacsony mintaszámokban lemérhető (201. ábra). A törpeharcsa ellen, a vizsgált időszakban gyérítést végeztek- csekély eredménnyel. Ugyanakkor, a vidrák táplálékának döntő részét törpeharcsa alkotta, de mellette más ikra- és ivadékrabló halak (sügér, naphal) fogyasztása is számottevő volt. Előfordult, hogy az egyik tó jegére tucatnyi törpeharcsa fejet „rakott ki" a vidra. A horgászati szempontból értékes halak a vidra táplálékában mindössze néhány százalékot tettek ki, de azok fogyasztásának egy része is visszavezethető haltartó szákban való tartási (halcserélés, visszaengedés), vagy haltelepítési, stb. hibákra. Valószínűleg más horgásztavakon is hasonló lehet a helyzet, amint azt a Somogyfajszi és a Veresegyházi horgásztavakon KEMENES és NECHAY (1990) tapasztalták, nevezetesen, a vidrák alapvetően nem a horgászati szempontból fontos „nemes" halakkal táplálkoznak. Ezt a kéréskört horgásztavakon érdemes
