Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények
gyasztás (14,4%) volt számottevő (201. ábra). A Somogyudvarhelyi tavakon leginkább kétéltűek képezték a vidrák másodlagos táplálékát (201. ábra), de fogyasztásuk aránya egyetlen évszakban sem volt kiugróan magas (0,1-5,9%). A Középrigóci tavakon élő vidrák táplálékában 14 hal (18. melléklet), 2 kisemlős, így pontosabban nem meghatározható pocok {Microtus spp.) és erdeiegér {Apodemus spp.), 6 madár, így kistestü énekesmadár {Passerif ormes), szalonka {Scolopacidae), szárcsa {Fulica atra), réce {Anas spp.), récefióka, madártojás, 2 hüllő, így nem meghatározható sikló {Colubridae) és gyík {Sauria), 3 kétéltű, így Rana faj pl. kecskebéka (Rana kl. esculentá), varangy {Bufo spp.), zöld levelibéka (Hyla arborea), 4 gerinctelen, így sárgaszegélyű csíkbogár {Dytiscus marginalis), óriáscsíbor {Hydrous piceus), kékfutrinka {Carabus violaceus), ragyás/rezes futrinka {Carabus cancellatus/C. ullrichi), valamint 3 növény taxon (fűféle, szeder és szőlő) fordult elő. A Somogyudvarhelyi tavakon élő vidrák táplálékában 13 hal (19. melléklet), 3 kisemlős, így vízi pocok {Arvicola terrestris), pontosabban nem meghatározható Microtus pocok {Microtus spp.) és cickány {Soricidae), 1 madár (kistestü énekesmadár), 1 hüllő (sikló), 2 kétéltű, így Rana faj, pl. kecskebéka {Rana kl. esculentá), zöld levelibéka, 4 gerinctelen, így tízlábú rák {Astacus spp.), vízibogár (csíkbogár/csíbor), vízibogár lárvája, szitakötő lárva, valamint 1 növény taxon (fűféle) fordult elő. Az évek közötti táplálkozási niche-szélességbeli különbség nem volt jelentős sem a Középrigóci tavakon (átlag ±SE: B=l,15±0,063, páros t-próba, t 3 =2,18, P=0,118), sem a Somogyudvarhelyi tavakon (B=l,12±0,036, t 2 =0,ll, P-0,924). A Középrigóci tavakon a vidrák táplálkozási niche-e szélesebb volt tavasszal (B=l,41) és szűkebb ősszel (B=l,01), a Somogyudvarhelyi tavakon a táplálkozási niche szélesebb volt tavasszal (B=l,18) és szűkebb télen (B=l,07). A fogyasztott halak tömege, guildje és honossága A halak tömegkategóriáinak értékelésekor szoros korrelációs összefüggést találtunk az esetszámok és biomassza számítási adatok között a Középrigóci tavakon (r s =0,964, n= 24, P<0,0001) és a Somogyudvarhelyi tavakon egyaránt (r s =0,910, n=13, P<0,0001). A vidrák mindkét területen alapvetően kis tömegű (<100 g) halakkal táplálkoztak (89,8%, ill. 88,8%, a két terület sorrendjében, 202a. ábra). A vidrák 1000 grammnál nagyobb 8 100 £ 10 m "m LU Ii <100 100- 501- 1000< Euritop Stagnofil Reofil 500 1000 (a) Halak tömegkategóriája (g) (b) Halak guildje Őshonos Idegenhonos (c) Halak honossága 202. ábra: A Középrigóci és Somogyudvarhelyi tavakon élő vidrák haltáplálékának eloszlása a halak a) tömege, b) a halak élőhelyi jellemzői (guildje) és c) honossága alapján (adatok: LANSZKI és SZÉLES kézirat)
