Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények
területek (két halteleltető) közötti különbségének értékelésére. Az azonos időszakban vizsgált három láp (Baláta-tó, Darányi Nagyberek és Fehérvíz) esetében a hal- és a nemhaltáplálék mennyiségi arányai, valamint a relatív hullaték sűrűség (D index) évek közötti különbségét is páros t-próbával vizsgáltuk. Kétmintás t-próbát alkalmaztunk a fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti adatainak, valamint a standardizált táplálkozási niche-szélesség értékek, az időszakok (hideg, meleg) közötti összehasonlításakor, valamint a mocsári teknősök morfológia adatainak ivarok közötti összehasonlításakor. A „hideg időszak" kifejezést a vidra számára a táplálékszűkös, a teknős számára a hibernációs: novembertől márciusig terjedő időszak megnevezésére alkalmaztuk. A „meleg" időszak elnevezés a vidra számára táplálékban gazdag, teknős számára aktív, áprilistól októberig tartó időszakra vonatkozott. Egytényezős variancia-analízist alkalmaztunk az évszakonkénti táplálék-összetétel, a táplálkozási niche-szélesség (B index), továbbá a halak tömegkategóriái, preferált élőhelyei és a hal guildek közötti preferencia indexek összehasonlító vizsgálata során. Szintén egytényezős variancia-analízist alkalmaztunk a D-indexek közötti különbségek vizsgálatához a három láp esetében. Továbbá egytényezős variancia-analízist (és LSD post-hoc tesztet) alkalmaztunk a különböző táplálék komponensek kémiai és energetikai adatainak értékelésére Kéttényezős variancia analízist (MANOVA, GLM, LSD post hoc teszt) alkalmaztunk a fő táplálék taxonok, valamint a táplálkozási niche-szélesség értékeinek területek és évszakok közötti különbségeinek értékelésekor. A területenkénti és élőhely típusonkénti táplálkozási szokások (fő táplálék kategóriák) összehasonlító vizsgálata során Chi-négyzet (x 2 ) próbát alkalmaztunk. Hasonlóképp Chi-négyzet próbával hasonlítottuk össze az egyes évek táplálék-összetételeit. Továbbá Chi-négyzet tesztet alkalmaztunk a teknősök hát- és haspáncéljainak ivartól függő értékelésekor. Ezzel a nem-paraméteres módszerrel az eloszlások közötti különbséget terveztük kimutatni. Lineáris regressziót alkalmaztunk a teknősök tömege és a legjobb összefüggést mutató páncél méret között. Az elpusztult teknősök eredeti tömegét, valamint a vidrák által elfogyasztott teknős testrészek súlyát is ezzel a regressziós modellel számítottuk. Az adatok rögzítése Excel táblázatban, az adatfeldolgozás SPSS 7.5, illetve SPSS 10.0 (1999) programcsomag felhasználásával történt. A táplálék halfajok latin nevei a mellékletben szereplő táblázatokban találhatók, a szöveges értékelésben nem. A latin nevek megadása az eredeti közleményt követi. Például a süllő tudományos neve ma Sander lucioperca, de korábban a Stizostedion lucioperca volt az elfogadott. A többi táplálék taxon tudományos nevét abban az esetben írjuk ki, ha az eredménytáblázat összegző kategóriájából az nem következik egyértelműen. 5.5. Eredmények a) Dráva és holtágak Táplálék-összetétel és táplálkozási niche-szélesség Szoros korrelációs összefüggést találtunk a táplálék esetszámok és a biomassza számítási adatok között (18. táblázat), vagyis az E% és a B% adatok (8.-13. melléklet) egyaránt jól reprezentálhatják a vidra táplálék-összetételét. Az élőhely típusok (folyó, ill. holtág) értékelésekor a szemléletesebb mennyiségi összetétel (B%) adatokat használjuk. Nem volt szignifikáns eltérés egyik területen sem az évek közötti halfogyasztás aránya-
