Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Cser Balázs: Kérész (Ephemeroptera) és álkérész (Plecoptera) faunisztikai vizsgálatok a gyűrűfűi Biodiverzitás Napon

Natura Somogyiensis 13 73-76 Kaposvár, 2009 Kérész (Ephemeroptera) és álkérész (Plecoptera) faunisztikai vizsgálatok a gyürüfűi Biodiverzitás Napon CSER BALÁZS Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, H-1211 Budapest, Szabadkikötő út 7., Hungary, e-mail: balazs.cser@gmail.com CSER, B. Faunistical investigation on mayfly (Ephemeroptera) and stonefly (Plecoptera) fauna at Gyűrűfű on the Biodiversity Day. Abstract: On the occasion of Biodiversity Day at Gyürüfü four mayfly species were detected in Sándor-árok and one species of stonefly at the same place during an earlier collection: Baetis rhodani, Electrogena ujhelyii. Ephemera danica, Habrophlebia jusca, Nemoura cinerea. Previously these species have not been detected in Zselic. Keywords: Biodiversity, Hungary, Gyürüfü, Ephemeroptera, Plecoptera Bevezetés A kérészek (Ephemeroptera) hemimetaboliával fejlődő rovarok. Vízben élő lárváik fajtól függően 1-3 évig fejlődnek az utolsó lárvaalak eléréséig. Újabb vedléssel szubimágóvá vagy imágóvá vedlenek. Kifejlett alakjukban már nem táplálkoznak, legfőbb feladatuk a faj fenntartása. Nem is élnek már néhány óránál, napnál tovább (ritka az egy-két hétig élő faj), a párzást és peterakást követően rövidesen elpusztulnak. Lárváik a fajok többségénél tisztavizü, gyorsfolyású hegy- és dombvidéki patakokban, folyókban élnek. Táplálkozásmódjuk változatos, többségük a vízben található különböző szemcseméretü szerves törmeléket és az aljzat felszínén található élőbevonatot fogyasztja, de vannak az üledékben járatokat készítő, szűrögető életmódúak is. A hazai fajok között ragadozókat nem találunk. Az utóbbi másfél évtized intenzív feltáró munkája eredményeként jelentősen megnőtt a hazánkból kimutatott fajok száma. Az utolsó megjelent fajlista szerint ez 91 (KOVÁCS, BAUERNFEIND, 2003), de várható még újabbak előkerülése is. Európában mintegy 350 fajuk ismert, a világon pedig körülbelül 2500. Terjedőképességük általában gyenge, ezért állatföldrajzi kutatásokban is jelentős szerepet játszhatnak. Az álkérészek (Plecoptera) sok tekintetben hasonlóak a kérészekhez. Hemimetaboliával fejlődő rovarok, a lárvastádium 1-3 évig tart. Jellemző a lárvák nagy oxigénigénye, ezért gyorsfolyású, köves aljzatú, oxigénben gazdag, tisztavizű hegyvidéki patakokban él a fajok túlnyomó többsége. Táplálkozásmódjuk változatos, találunk közöttük ragadozókat, szerves törmelékkel, algákkal táplálkozókat is. Vannak fajaik, amelyeknek imágói is táplálkoznak.