Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)
Tóth Sándor: Gyűrűfű szitakötő (Odonata) faunája a Biodiverzitás Napok gyűjtései alapján
Eredmények és értékelés A két Biodiverzitás Nap (2006-2007) keretében összesen 24 szitakötő faj (12 Zygoptera és 12 Anisoptera) előfordulását sikerült igazolni a területen. Ez a 65 ismert hazai faj több mint egy harmadát, kereken 37%-át jelenti. Összességében talán nem nevezhető soknak, de figyelembe kell venni a kis területet és a vizsgálatra fordított viszonylag rövid időt, valamit feltételezhető, hogy a 24 faj bizonyára nem jelenti a teljes faunát. Kétségtelen, hogy a kimutatott fajok többsége vizes élőhelyeken többnyire mindenfelé gyakori, természetvédelmi szempontból mégis jelentősek. A helyi fauna értékét növeli az előkerült 3 védett taxon, melyek közül kiemelhető az egyetlen hazai fokozottan védett, 100 ezer forint eszmei értékű ritka hegyiszitakötő {Cordulegaster heros), valamint a Natura 2000-es díszes légivadász (Coenagrion ornatum). A harmadik védett fajon a pataki szitakötőn (Orthetrum brunneum) kívül különösebb ritkaságról nem számolhatunk be. Talán még a vörös légivadász (Pyrrhosoma nymphula) viszonylag erős populációja érdemel külön említést, mivel ennek a Zselicből aránylag kevés adatát ismerjük. Jelentősége miatt külön foglalkozunk röviden a Cordulegaster heros bemutatásával. Magyarországon a hegyiszitakötők (Cordulegastridae) családjának 2 faja fordul elő. A gyakoribb hegyiszitakötő (Cordulegaster bidentatus Sélys-Longchamps, 1843) lelőhelyeit a Soproni-, a Kőszegi- és a Zempléni-hegységből, a Bakonyból, valamint a Mátrából ismerjük. A ritka hegyiszitakötőt (Cordulegaster heros) korábban a Soproni-hegységből, az Őrségből és a Mecsekből tartottuk nyilván. Az elmúlt években felfedezett zselicilelőhelyei részbenmintegyfolyamatosságotjelentenekafaj Nyugat-magyarországiperemvidéken és a Mecsekben való előfordulása között. Egyáltalán nem zárható ki, hogy kisebb populációja jelen van Zalában vagy akár Külső-Somogyban is. A Cordulegaster heros törzsalakjának nagyon kicsi az elterjedési területe. Magyarországon kívül csak Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában fordul elő. Korábban ismert élőhelyei alapján hegyvidéki (montán) fajnak tekintették. Az őrségi és zselici előfordulása ennek ellentmond. Mintegy 4-5 évig fejlődő lárvája domb- és hegyvidéki, állandó jellegű tiszta kisvízfolyásokban, főleg a csermelyek és patakok erdei árnyékos és köves szakaszaiban találja meg létfeltételeit. Élőhelyének kiszáradását nem viseli el. Mivel kiemelt természeti értéket képviselő szitakötő, élőhelye is fokozott védelemre szorul. Feltétlenül meg kell akadályozni élőhelyén a tarvágást, a vízszennyezést, valamint az esetleges durva mederrendezést. A ritka hegyiszitakötő gyűjtése kizárólag az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélyével történhet. A kimutatott fajokat táblázatos formában mutatjuk be, melyben szerepel a védettség, a Natura 2000-res kategóriába való tartozás, továbbá az évenkénti kimutatás. Köszönetnyilvánítás A szerző e helyen is köszönetét fejezi ki Kovács Tibornak a Biodiverzitás Nap megszervezéséért, valamint a kutatómunkában való részvétel lehetőségéért. A Fridrich család a gyürüfűi hangulatos Lovastanyán való kedves vendéglátásért, Ábrahám Levente a dolgozat megjelentetéséért érdemel köszönetet.