Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Wágner László-Ónodi Miklós-Laczik Dénes: A 2006-2008-as gyűrűfűi Biodiverzitás Napok ornitológiai eredményei (Aves)

Anyag és módszer A felmérések során a Szentléleki-völgyben térképileg kijelölt, 1 km

2 terület szisztematikus bejárását végeztük el. A felmérendő terület a madarak élőhelye szempontjából négy egységre osztható. Az első egység a völgylábi nedves, sasos rét, fűzbokrokkal és korosabb fűzfákkal, a déli felében nádfoltokkal. Második a két cserjésedő, száraz domboldal. A harmadik a becserjésedett, valamikori zártkertek, legelők. A negyedik az öreg cseres erdő, kevés cserjeszinttel, a hozzá D-ről csatlakozó akácossal, melyben jelentősebb bodzás cserjeszint van. A felmérendő területen épület nem található, ezért az urbánus környezethez köthető fajokat (házi veréb, házi rozsdafarkú, barázdabillegető, füsti fecske) kóborló fajnak vettük. Ezek a fajok csak táplálkozni járnak a felmért területre, de nem fészkelnek ott. A bejárás során, az első két évben csak vizuális és akusztikai megfigyelést végeztünk. A megfigyelésekhez 10x-es nagyítású binokuláris távcsöveket használtunk. Az akusztikai megfigyelésnél a madarak énekét és különböző hangjait (hívó-, riasztó-, figyelmeztető hang) is figyelembe vettük. A bejárásokat elsősorban a hajnali és a kora délelőtti órákban végeztük, mivel a madarak ebben az időszakban a legaktívabbak. Az éjszakai életmódot folytató fajok (baglyok, lappantyú) felmérése érdekében éjszakai bejárást is tartottunk. Éjszaka csak akusztikai megfigyelést alkalmaztunk. A madárfajok csalogatására, megszólaltatására semmiféle akusztikai berendezést nem használtunk. A harmadik évben a fenti megfigyelési módszereken kívül 4 db függönyhálóval madárbefogást is végeztünk. A befogáshoz 2 db 12 m-es 4 zsebes, 3 m magas, lengyel, valamint, 1 db 12 m-es és 1 db 9 m-es 4 zsebes 3,5 m magas, finn függönyhálót használtunk. A hálók 16x16 mm-es szembőségüek voltak. A hálók kihelyezésénél, a madármozgás szempontjából, nem a legoptimálisabb helyeket kerestük. A helyi adottságokat kihasználva, meglévő, kevésbé használt utakra raktuk ki azokat, ahol a növényzet minimális eltávolításával lehetőség volt a hálók felállítására. Kettő darab háló a temető közelében, a földút jobb és bal oldalán lett felállítva, galagonyás, cserjés területen. Ez a felmérendő terület K-i határán, dombgerincen található. A 9m-es hálót a Szentléleki-völgyben, a völgylábi sasos és erdős terület határán, kökénybokrok között elvezető úton helyeztük ki. A 12 m hosszú, 3,5 m magas háló a völgy K-i peremén középkorú cseres, gyertyános erdőben kb. 4,5-5 m magasra lett kihúzva. Ezzel a hálóval nem fogtunk madarat. A hálózás az első napon napkeltétől napnyugtáig, a második napon napkeltétől délig történt. A temetőnél csak az első nap voltak a hálók felállítva. A Szentléleki-völgyben lévő hálóval az első nap 12 madarat fogtunk, ebből a következő nap egy példányt ugyanott visszafogtunk. A hálókat folyamatosan ellenőriztük, a befogott madarak faját, korát, ahol erre lehetőség volt, ivarát is meghatároztuk. A szabadon bocsátás előtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gyűrűzőközpontja által kiadott jelölőgyűrűvel láttuk el az egyedeket. A megfigyelt fajok rendszerezését a 2008-ban kiadott Magyarország Madarainak Névjegyzéke alapján végeztük el. Eredmények és értékelés Magyarország Madarainak Névjegyzékében 398 faj szerepel. A felmérések során 68 madárfaj jelenlétét mutattuk ki az 1 km

2 -es területen. Ez a hazai madárfauna 17,1 %-a. Ornitológiai szempontból különleges előfordulásnak tekinthető a 2006.05.21-én megfigyelt vörös kánya. Baranya megyében 3 pár fészkel a Dráva-síkon, Gyürüfü térségéből