Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Pál-Fám Ferenc-Morschhauser Tamás-Rudolf Kinga: Nagygomba-felmérés Gyűrűfű környékén

2. ábra: A veszélyeztetett fajok száma IUCN kategóriák szerint Jelmagyarázat: 1; 2; 3; 4= IUCN kategóriák; nem= nem veszélyeztetett. Crepidotus crocophyllus, mindkettő az erdészeti kezelések miatt visszahúzódó, csak öreg, háborítatlan erdőkre jellemző faj. Az „erősen veszélyeztetett fajok" (IUCN 2) száma 6 (az összfajszám 3,33 %-a), ezek közül azArtomycespyxidatus, Phaeomarasmius erinaceus, Macrotyphula fistulosa és Psathyrella melanthina lignikol szaprotrófok, a Meripilus giganteus nekrotróf parazita, míg a Cystolepiota sistrata talaj lakó szaprotróf. A „veszélyeztetett fajok" (IUCN 3) száma a legnagyobb, 55 faj (az összfajszám 31 %-a) tartozik ebbe a kategóriába. Megemlítendő fajok ebből a kategóriából: Amanita fúlva, Bolbitius reticulatus, Cortinarius bulliardii, Ganoderma resinaceum, Hericium coralloides, Laccaria proxima, Micromphale foetidum, Panus lecomtei, Pleurotus dryinus, Russula insignis. A „kímélendő, potenciálisan veszélyeztetett fajok" (IUCN 4) közül 8-at (az összfajszám 4,44%-a) regisztráltunk: Craterellus cornucopioides, Perenniporia fraxinea, Pluteus pellitus, Pluteus romellii, Pluteus salicinus, Pluteus thomsonii, Scleroderma bovis ta és Xerocomus chrysenteron. A területről dokumentált egyetlen védett faj a Creolophus cirratus (tüskés sörénygomba), egy nekrotróf parazita, mely élő, majd holt idős fákon terem, főleg bükkön. A mintaterületen is öreg, vastag holt bükkön termett. A faj veszélyeztetettsége, visszahúzódása az erdészeti tevékenységgel függ össze, ugyanis ennek következtében nem marad elegendő mennyiségű és minőségű holt faanyag, ezért háborítatlan, őserdő jellegű élőhelyeken fordul csak elő (SILLER et al. 2006). A fajnak 9 új (1989 utáni) és 4 régi (1989 előtti) előfordulási adata van összesen 11 helyszínről, jelen előfordulás a 14. ismertté vált adat és a 12. helyszín.