Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Kevey Balázs-Csete Sándor: A horvátországi Drávaköz bükkállományai

„Dédai-erdő"; Bodrogköz: Sátoraljaújhely „Long-erdő"). Örvendetes ezért, hogy e tájon még mindig vannak kisebb-nagyobb és természetszerű bükkös állományok, amelyek természetvédelmi értéke flóra- és vegetációtörténeti szempontból kimagasló. Szubmontán fajai (pl. Actaea spicata, Euphorbia amygdaloides, Fagus sylvatica, Galium odoratum, Milium effusum, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Veronica montana stb.) részben folyó hozta demontán-adventív elem, de többségük valószínűleg az i.e. 3000-től i.e. 800ig tartó „Bükk I. kor" emlékét őrzi. A szubmediterrán jellegű fajok (pl. Asperula taurina, Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Lonicera caprifolium, Primula vulgaris, Ruscus aculeatus, Tamus communis, Tilia tomentosa) ezzel szemben az i.e. 5500-tól 3000-ig tartó „Tölgy kor"-ból maradhatott fenn (vö. ZÓLYOMI 1936, 1952; JÁRAIKOMLÓDI 1966a, 1966b, 1968). A fenti sajátos fajkombináció még tovább emeli a Drávaköz bükkös állományainak flóra- és vegetációtörténeti jelentőségét. A Drávaköz gyertyános-tölgyeseiből eddig 15 - Magyarországon védett - növényfaj került elő, amelyek tovább növelik a társulás természetvédelmi értékét: Asperula taurina*, Carex strigosa*, Carpesium abrotanoides*, Cephalanthera damasonium, Dryopteris carthusiana, Epipactis helleborine agg., Listera ovata, Lonicera caprifolium*, Neottia nidus-avis, Polystichum aculeatum, Primula vulgaris*, Ruscus aculeatus*, Scilla vindobonensis, Tamus communis*. Raus (1971) a „Haljevo" bükkös állományaiból továbbá a Platanthera bifolia-X is említi. E növények közül a *-gal jelzett fajok elterjedésének súlypontja Dél-Dunántúl flóravidékén (Praeillyricum) van. 1996-ban avatták fel a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Jelen tanulmányban kutatott erdők - feltehetően a politikai határok és az ezzel kapcsolatos érdekegyeztetési problémák miatt - nem részesültek oltalomban. A jövőben szükség lenne e gyertyános-tölgyesek védelmét megoldani mindaddig, amíg állományaik nem válnak az egyre intenzívebbé váló gazdálkodás áldozataivá. E téren figyelemre méltó PAPP (1975) - a Dráva menti gyertyános-tölgyesekre és a „Szentegáti-erdő" (Bürüs, Dencsháza) bükkös állományaira vonatkozó - természetes felújítási javaslatai, amelyekkel ezen természetszerű erdők jelenlegi állapota hosszú távon megőrizhető. Köszönetnyilvánítás Köszönetünk illeti Purger Dragicát és Purger Jenőt, akik horvátországi kapcsolataik révén segítették kutatásainkat. Köszönetünket fejezzük ki Tirk István vadőrnek és Tóth László erdésznek, akik útmutatásával sikerült megtalálnunk a Drávaköz bükk állományait. Rövidítések Al: felső lombkoronaszint; A2: Alsó lombkoronaszint; AF: Aremonio-Fagion; Agi: Alnenion glutinosaeincanae; Ai: Alnion incanae; Ar: Artemisietea; Ara: Arrhenatheretea; Ate: Alnetea glutinosae; Bl: cserjeszint; B2: újulat; C: gyepszint; Bia: Bidentetea; Cal: Calystegion sepium; Che: Chenopodietea; Cp: Carpinenion betuli; Des: Deschampsion caespitosa; Epa: Epilobietea angustifolii; Epn: Epilobion angustifolii; EuF: EuFagenion; F: Fagetalia sylvaticae; GA: Galio-Alliarion; MoA: Molinio-Arrhenatherea; OCa: Orno-Cotinetalia; Pia: Plantaginetea; PQ: Pino-Quercetalta; Pru: Prunetalia spinosae; Qc: Quercetalia cerris; Qfa: Quercion farnetto; QFt: Querco-Fagetea; Qpp: Quercetea pubescentis-petraeae; Qr: Quercetalia roboris; S: Summa (összeg); Sal: Salicion albae; Sea: Secalietea; s.l.: sensu lato (tágabb értelemben); Spu: Salicetea purpureae; TA: Tilio platyphyllae-Acerenion pseudoplatani; Ulm: Ulmenion; US: Urtico-Sambucetea; VP: VaccinioPiceetea.