Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Lanszki József: A Paksi Ürge-mező ürgéi

(1. ábra). A területet nyílt homoki gyepek és kisebb-nagyobb buckaközi láprét-foltok borítják. A Dunántúl egyik legtermészetesebb állapotban fennmaradt homokpusztája, amit az Ürge-mezőn található féltett ritkaságok előfordulása is alátámaszt. Szép állományban tenyészik az apró nőszirom (Iris pumila), a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenicá), a homoki vértő (Onosma arenaria), az agárkosbor (Orchis morió) (továb­bi részletek: FARKAS 1999), továbbá az állatvilág képviselői, a sisakos sáska (Acrida hungaricd), a zöldes gyöngyházlepke (Pandoriana pandora), a gyurgyalag (Merops api­aster) is megtalálhatók itt. A területen egy évtizede még molnárgörény (Mustela evers­manni) család is élt (Somay László, személyes közlés). Az ürge monitorozására a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokollja (CSORBA és PECSENYE 1997) ad támpontokat. A faj felmérése az április (május) és október közötti aktív időszakban javasolt. A jelen felmérésben az ürgesürüség becslés a nemzeti parki munkatársak által alkalmazott egységesített, gyors ürgeszámbecslés lyukszámlálásos módszerrel ii c. adatlap módosításával zajlott. Ettől annyi eltérés történt, hogy az állománysűrüség felmérése nyolc (I-VIII), egymástól 50 m-re levő, 250 m hosszú útvonalon folyt (1. ábra). Az eredeti felmérésben 50 m-es vonaltávolságban 5x200 m-es mintaterület található. A paksi mintaterület kiválasztása többszöri területbe­járást követően történt. A mintanégyzet északnyugati irányba eső sarokpont EOV koordinátája: E 632266 N 141737, valamint a délkeleti sarokpont EOV koordinátája: E 632613 N 141733, a vonalak tájolása észak-déli irányú. Sávos lyukszámlálás (állandó sávszélesség) módszert alkalmaztam, melynek során csak a lakott ürgelyukakat szám­láltam. Mintavétel két alkalommal, 2006. szeptember 28.-án és 2007. április 11.-én ugyanazon vonalakon történt. Az ürge elterjedési terület határának megállapítása a lakott lyukak GPS-szel (Garmin Geko 201) történő bemérésével történt. A lyukak keresése a mintaterület széleitől egyre távolodó útvonalakon zajlott. A tavaszi időszakban, az ürgefütty követése segítséget jelentett a kijárt útvonalak, majd ezek mentén a lakott lyukak biztosabb megtalálásához. Eredmények és megvitatás A 2006 őszén az ürge lyuk sűrűség átlagosan (±SE) 40±11,3 ürgelyuk/ha volt. Altbácker Vilmos kutatóval folytatott konzultáció alapján, a terület élőhelyi adottságai (táplálékkínálat, élőhely kezelés) alapján, 4-6 (átlagosan 5) lyukanként számolható egy­egy ürge. Ez a 2007-ben végzett megfigyelések és hangjelek alapján történő becslés szerint is elfogadható érték. Az átváltás szerint, 2006 őszén az állomány számított sűrűsége kb. 8 ürge/ha volt. Ebben az alacsony sűrűség értékben közrejátszhat, hogy az ürgék egy része már augusztusban elkezd készülni a nyugalmi periódusra, járatait eltö­mi (VÁCZI et al. 2007). 2007 tavaszán, a tavaszi ébredést követő időszakban az ürgelyuk sűrűség átlagosan 144±22,2 lyuk/ha volt. Az ürgeállomány mintaterületen számított sűrűsége (5 lyuk/ürge átváltással) 28-30 ürge/ha volt. Az Ürge-mezőn a lakott ürgelyukak GPS mérési pontja alapján meghatározott elter­jedési területet az 1. ábra szemlélteti. Ezen belül, a mintaterületen kapott értéknél na­gyobb és kisebb sűrűséggel jellemezhető területrészek is előfordultak. A mintavételi terület, a mérete és az eloszlás viszonyok szempontjából is reprezentatívnak tekinthető. A 2007-es tavaszi számlálás alapján az ürgeállomány becsült nagysága így 100 és 500 egyed közé tehető, közel az 500-hoz. A terület ürgepopulációja életképes. Az ürge népességét és elterjedését helyileg az alábbi hatások korlátozhatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom