Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Lájer Konrád: A Nagyberek flórájának és lápi-mocsári vegetációjának alapvonásai - The characteristic features of the flora and mire vegetation of "Nagyberek"

Natura Somogyiensis 10 73-93 Kaposvár, 2007 A Nagyberek flórájának és lápi-mocsári vegetációjának alapvonásai LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki és Gazdálkodási Fakultás, Környezettechnológia Tanszék, H-6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 14., Hungary; e-mail: folt@freemail.hu LÁJER, K.: The characteristic features of the flora and mire vegetation of "Nagyberek" Abstract. In the mire region "Nagyberek" the turf cutting and drying up have changed the ancient conditions, but natural plant communities in smaller range exist yet on the area. Recent investigations reveal the occurrence of 557 vascular plant species among them 16 are water plants, 4 of mud communities, 69 of mires, 84 of wet meadows and hayfields, 49 of dry grasses, 57 of deciduous forests, 125 of weed communities and 153 others. The high ratio of weeds and species of week cenological affinity corresponds to the anthropogenic changes of the region, but in the relict mires such characteristic species occur as Acorus calamus, Cirsium brachycephalum, Juncus maritimus, Lathyrus palustris, Ranunculus lingua, Samolus valerandi, Thelypteris palustris, Urtica kioviensis. The salinization process of fens is indicated by the association Astero pannoniciSchoenetum nigricantis Lájer 2006. Keywords: mire, flora, anthropogenic, community, Nagyberek, Somogy county Bevezetés A somogyi Nagyberek körülhatárolása nem problémamentes. Hagyományosan azt a tájat értik alatta, amely Balatonboglár, Fonyód és Balatonkeresztúr mögött terül el, és a Nagyberek lápjából, Nagybajom és Böhönye vidékéről feléje lejtő homokiapályból és ezt két oldalról kísérő hátakból áll (KOGUTOWICZ 1930). Ha MAROSI és SOMOGYI (1990) művét vesszük alapul, északon a balatonfenyvesi és balatonmáriafürdői tópart, nyugaton a Nyugati-övcsatorna és a Marcali-víztároló nyugati partvonalának északi irányba való meghosszabbítása határolja. Délen a határvonal bonyolultabb. Egyrészt a Marcalivíztároló déli és keleti partvonala, illetve annak Somogyszentpálig való meghosszabbítása, a Nagybereki Fehérvíz TT nyugati határa, illetve annak meghosszabbítása képezi nagyjából a Rasztinyai-rétig. Nem tartozik ide a Glozsina, viszont a községtől délkeletre, a Medvogya-patak forrásvidékénél a határvonal túlnyúlik a Nikla-Öreglak országúton. Innen a Medvogya-patak völgye mentén visszafordul, és így éri el a TT keleti határát. Csisztapusztát északról körülölelve Buzsák mellett keresztezi a Lengyeltóti felé vezető országutat, majd nagyjából a Halastó déli pereméig halad. Kistatárvárnál keleti irányban átlépi a vasútvonalat, majd a keleti határ innen halad Fonyód felé (Fonyód belterülete és közvetlen környéke már nem tartozik ide). Jelen közlemény LÁSZLÓ GÁBOR (1915) és KOVÁCS MARGIT (1955) munkáit követve kiterjed még az Ordacsehi környéki, valamint a Balatonboglártól nyugatra fekvő berekterületekre is.